Calvin Synod Herald, 1974 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1974-03-01 / 3. szám
10 CALVIN SYNOD HERALD a Kárpát-medencében — Róma le nem gyűrte Bizáncot és a magyarságot is. A bevonuló és új barátokat toborzó szerzetesrendek nagy erővel fogtak hozzá az ősi vallásukhoz ragaszkodó magyarok megtérítéséhez. Ezek a kolostorok voltak a térítés központjai, a nyugati kultúra hídfői a hazában, keresztyén irodalmi műveltségünk, s egyben magyar bibliafordításunk keletkezési helyei is. Magyar bibliafordításunk kezdeteivel két részben foglalkozom. Az első részében az eddig még nem eléggé feltárt és közismert forrásokra utalok, míg a második részben a már ismert források alapján ismertetem a magyar bibliafordítás kezdeteit, mint irodalomtörténeti folyamatot. I. A magyar bibliafordítás kezdetei. Bibliafordításunk eredeti kezdetei számára gazdag anyagot találunk Fehér M. Jenő, volt kassai püspöki könyvtárnok A középkori magyar inkvizíció című könyve hatodik részében. Az író gazdag forrásanyaga felhasználásával, elsősorban az ún. Kassai Kódex-re7 támaszkodik. Nagy vonalakban könyve hatodik részét ismertetem. Első összefüggő nyelvemlékünk, a Halotti beszéd, (1192-95 között) és a Löweni vagy Ómagyar Máriasiralom kb. 1300-ból való. A kódex, mely az Ómagyar Mária-siralmat tartalmazza, az észak-olaszországi Toscanából került Löwenbe. 1923-ban jelent meg a Nemzeti Újságban. Fehér szerint e nyelvemlékek csak töredékei a kezdeti magyar vallásos irodalomnak.8 Irodalomtörténészeink, közöttük Tienemann Tivadar is, azt mondják, hogy akkor nem volt kellő igény s nem létezhetett kiterjedt irodalom sem.9 Fehér hivatkozik a keleti kultúrára, ahol előbb volt irodalmi virágzás, mint nyugaton. Tudjuk, hogy a Kárpát-mendencébe bevonuló magyaroknak volt öbc-jük, s volt kultúrigényük is! Bayontu kán pl., aki 1312-1320 között uralkodott, Csoski Odsir nevű kolduló szerzetessel ezer példányban nyomatta ki az egyik legnépszerűbb vallási könyvet, és azt ingyen szétosztatta a nyájak mellé rendelt pásztorok között. Ebből egy csonka példány maradt meg, 22 oldal a 168 oldalból, a turfáni őskolostor romjai között.10 A magyarországi kolostorokban, a 12-ik században a Nyulak szigetén, a passiót magyarul olvasták. Ez azonban csak úgy volt lehetséges, hogy fel kell tételeznünk, hogy az első okiratszerűleg említett magyar nyelvű Biblia fordításról van szó}1 A 14-ik században Firenze kolostorában Pasavanti könyvcenzor mondja egy kezébe kerülő magyar bibliáról, hogy „Scuro linguaggio”-ja, homályos nyelvezete van.12 Guarinus rendfőnök Szent Margit élete legendájával kapcsolatban említ egy nagyobb magyar bibliát.13 A magyar inkvizíciós perekben több magyar biblia szerepel, melyeket manicheisztikus ízük miatt, ha el nem égetettek, Firenzébe kerültek.14 Az említett könyvcenzúra üldözte a hamis fordításokat,15 s üldözték a könyvrejtegetőket is. A cenzúra üldözte a „Biblia Pauperum” — szegények bibliáját, melyek nagyon elterjedtek a waldensek nyomán. Ezeket a bibliákat egyetemi diákok másolták. Különösen a prágai egyetem volt híres az ilyen bibliák gyártásában, melyek a huszitizmus előkésszítői lettek. Kassa inkvizítora, Orbán, 1289-ben Lőcsén 85 példányt kobozott el bebőlük.16 Nagy Lajos király Pozsonyban, Nagyszombaton, Bártfán, Lőcsén, Szatmáron rendelt el biblia égetéseket.17 Az inkvizíciós jegyzőkönyvek rendszerint megőrizték az elkobzott könyvek névsorát, írásos magyar nyelvemlékeinkét. Benedek, tatai presbiter, 1238-ban számot ad Damasus inkvizítor előtt egy csonka, rosszul fordított Lukács evangéliumról, melyet elégettek.18 Ugyanebben az évben égettek el egy „használat miatt már alig olvasható”, 12. századi magyar evangéliumot.19 Erdélyben 1228-ban, a szászok között 12 könyvet koboztak el, Olbodus comes is 12-t.20 Káld községben egy „ismeretlen betűkkel írt könyvet kobzott el Wolfgang inkvizítor, aki nem ismerte a rovás írást!21 („Scripta curiosa”). Az Ilmod patak és Guratanus (Gyertyános?) erdő remetéjétől, Regwes-től, elkoboztak egy „ismeretlen betűkkel” írt könyvet,22 benne az Elek-legendát. Ez már a Nyulak szigetén is ismert volt. A Barlám és Józafát legendát találta meg Kelnuk faluban Chily nevű magyarnál Krizostom segesvári perjel23 1524- ben. 1288-ban Turuskum várost és környékét vizsgálták, ahol 27 „lingua vernacula” nyelven írt könyvet koboztak el.24 Vágsellyén „nagyon öregek, alig olvastak” vád miatt könyvet koboztak el. A tulajdonosok a „szegény népeknek szoktak belőlük olvasni.”25 Az osztrák ágostonrendiek Sankt Florian városban levő kolostorában őriznek egy magyar könyvet, mely a világ előtt még ismeretlen.26 Kun László részére magyarra fordítják a „Liber Stellorum et signorum” című könyvet, hogy megértse.27 Elkobzott magyar versgyűjtemény is akad: a „Cantica super sepulcrum Attile regis”, melyet a vádlott apja fordított le, mikor az aleppói egyetemen tanult. A fordítást többen is lemásolták.28 Ferenzébe került a magyar „ős-gesta”, melyből Kézai dolgozott. Ez a könyv a király könyvtárából való volt.29 Az elmondottak arról tesznek bizonyságot, hogy eddig ismert nyelvemlékeink kora előtt volt magyar irodalom és irodalmi érdeklődés, s a magyar bibliafordítás kezdetei a magyarországi kolostorok alapítását követő közvetlen korra tehetők. A túlbuzgó térítés és római tant védő inkvizíció mérhetetlen károkat okozott irodalmi műveltségünk dokumentumai elkobzásával, elpusztításával, valamint rovásírásos emlékeink kiirtásával. Reméljük, hogy itáliai kolostorok mélyén, vagy valahol keleten kolostorromok alatt, még néhány nyelvemlékünk megmaradt, s egyszer „kitör és eget kér.” JEGYZETEK 1Bod Péter: História Hungarorum Ecclesiastica, Lugduni— Batavorum, 1888. I. Pp. 28-36 2Fridericus Adolphus Lampe—Debreceni Ember Pál: His-
