Calvin Synod Herald, 1972 (72. évfolyam, 8-12. szám)

1972-12-01 / 12. szám

10 CALVIN SYNOD HERALD fiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiii^ I A Reformátusok Lapja | I szerkesztője, a szerkesztő j bizottság és a Kálvin | ] Egyházkerület Tanácsa § 1 ÁLDOTT, BÉKESSÉGES § KARÁCSONYT ÉS BOLDOG QJESZTENDŐT j I kíván a lap olvasóinak | és minden magyarnak. | * Köszönet az íróknak, | előfizetőknek és adományozóknak! fllllilill!l!l|lllllllllllllllllllllllll!!lllllllllli!llll!lllllllllllllllllllllll!lilllllllllllll!HIIIÍ történeted! A te megváltásodnak, a te üdvösséged­nek a története! Csodálatos eseménye a te életednek, amit kiáradó örömmel és szeretettel mondhatsz el másoknak. Elmondhatod, hogyan szeret téged az Isten, hogyan árasztotta el az Ő szeretete a szíve­det és hogyan adott neked hatalmat a Jézus Krisz­tusban, hogy az Ő fiává légy! “Született néktek ma a Megtartó ..ez a ka­rácsonyi történet summája, vagy ha úgy akarod, a te élettörténeted summája! Mert lehetetlen hallani ezt a karácsonyi történetet anélkül, hogy ugyanakkor ne hallanánk benne örömteli szívvel a saját éltünk történetét. Sárospatakon történt, amikor az 1946-47. iskolai évben főiskolai segédlelkész voltam, hogy Darányi Lajos, akkor pataki lelkész és főiskolai előadó, meg­kért, hogy vigyek úrvacsorát egy az utolsó napjait élő, idős embernek. Mielőtt kiszolgáltattam az úr­vacsorát, feltettem neki szokás szerint a három kér­dést. Hiszed-e, kérdeztem másodszor, hogy Isten a bűnös emberen megkönyörülvén, az Ő szent Fiát testben elbocsátotta, kinek egyszeri és tökéletes ál­dozatával a bűnnek hatalmát és a kárhozatnak ere­jét elvette és téged ingyen kegyelemből, a Jézus vérének érdeméért, hit által megigazít? Harmadszor: hiszed-e, hogy Isten, aki feltámasztotta az Úr Jézus Krisztust a halálból, Általa téged is feltámaszt... ? Az az öreg, gyenge test megtelt erővel, szinte fel­szökkent az ágyból, és az életet talált ember lelke­sedésével kimondta ezt a megelevenítő szót: HI­SZEM!!! Megdöbbenve és megszégyenülve állottam ott, mint egy tudatlan ember, aki nem tudja, hogy mit kell csinálnia, amikor a jelenlétében egy ember újjászületik. “Valakik pedig befogadták Őt, hatalmat adott azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az Ő nevében hisznek” (János 1:12). Jézus Krisztus valóban Csodálatos, Aki adatott nekünk, mint egy gyermek, uralommal a vállán, Erős Isten, Békesség Fejedelme, és annak a ki­­magyarázhatatlan örömnek a szerzője szívemben, hogy valóban igaz az, hogy miattam jött és meg­váltott engem. Valaki feltette magának a nagy kérdést, hogy vajon mit mondott az Atya az Ő Fiának, amikor elbocsátotta, mint embert erre a földre? A felelet, amit talált rá, hogy legyen személyes üdvözlet a te számodra is ebben a karácsonyban: “Fiam, vidd el nekik és add át nekik minden szeretetem!” “Úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egy­szülött Fiát odaadta érette ...” Göndöcz Kálmán -------------*• • »>------------­PATAKI HUMOR Latin újtestámentomból kollokválunk. Az egyik teológustól azt kérdi a professzor Demeter mester lázadásával kapcsolatban: — Mit kiabáltak az efézusiak? (Nagy az efézusi Diana!) A másik teológus karját emeli, s a Diana sós­­borszesz védjegyét mutatja, remélve, hogy az illető kapcsol. Kapcsolt is, de rosszul. Határozottan vágta ki: — Sósborszesz! * A Gortvay-házban, rendszerint, egy teológus ügyelt fel a kisgimnazistákra. Meleg víz nem lévén, különösen hideg időben, gyakran elmaradt a láb­mosás. Egy alkalommal vizsgát tartva, mondom az egyiknek: — Neked piszkos a lábad! — Nem piszkos az, tiszteletes úr, az csak árnyék! — volt a válasz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom