Kaczúr István: A kubikos. Apám regénye - A történelem sodrában 2. (Szentes, 2009)

Apa nélkül

névvel és pozícióval. Még képviselőt is adott a család. Birtokain meg családok tucatjainak munkát, kenyeret. Építtették a Károlyi grófok híres tervezője, Ybl Miklós gazdasági épületeit: magtárakat, istállókat, földgázos kutakat, kastélyokat. Fábiánsebestyén környékén meg Szentes-Nagytőkén magam is laktam ilyen béres házban több nyáron át, és megismerhettem az urasági világot.

*

Nagytőkén ezerholdas birtoka volt a Szeder családnak. Szentestől 18 kilométerre, a nagytőkéi vasúti megállótól félórányi gyalog)árásra volt egy magas acéltorony. Régi építmény, a béresek elbeszélései szerint egykor szélhajtotta daráló gépezetéhez tartozott. A kastélyra is emlékszem. Magas drótkerítés övezte, jókora kert vette körül a kastélyt, ahová a béreseknek nemigen lehetett bejárniuk. Csak az ott szolgáló fehémép látogatta az úrékat. A kastélyt egykor gázláng világította meg. 1941-ben, amikor ott szolgáltam, a béresek disznait pásztoroltam, és így kerestem a kenyérre valót meg egy süldőt. Egyik néném, Etus férjével, Török Ferenccel együtt szolgáltam az uradalomban. A Károlyiak által alkalmazott Ybl Miklós tervezte béresház - mint típus vagy húsz családnak adott szállást. Édesapám is kilátogatott oda, mint egykor - még négy éves koromban - a fábiánsebestyéni határban volt Kosiczky majorba is, amikor ott voltak Etáék. Akkor is az útépítőknél dolgozott apám, és egy napon estefelé begyalogolt az uradalmi központba. FIo- zott nekem egy pár bakancsot. Igen-igen szerette fiait, lányait. Négy fiú és három lány zsivajgott szentesi otthonunkban, amíg fel nem nőttünk. Igen megörültem, amikor meglátogatott, mert igen érdekes volt nekem a majori élet,

11