A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - VII. Vagyonelkobzás
Az iratból kitűnik, hogy a Zwick családot konkrétan nem tudták megvádolni: maradt a megmásíthatatlan tény, hogy német nemzetiségűek voltak, ezért vissza- származtatási igényüket a hatóság elutasította. Az AVNOJ Elnöksége 1945. április 23-án meghozta a tiltott spekuláció és gazdasági szabotázs megakadályozásáról szóló törvényt,196 amit a jugoszláv Népképviselőház 1946. július 11-én módosított és megerősített197. A törvény 1. szakaszának értelmében feketekereskedelemnek minősült: > a hatóság által megszabottnál magasabb ár alkalmazása, > olyan áru vásárlása és viszonteladása, amely a hatályban lévő előírások értelmében tilos volt, > áru fuvarozása engedély nélkül a megengedett mennyiségek felett, > az élelmiszer-feleslegek és más olyan termékek rejtegetése, amelyek átadását előlátják a hatályos jogszabályok, > arannyal és devizával való üzérkedés. A feketekereskedelem és üzérkedés bűncselekményének vétségéért a törvény 1-től 3 évig terjedő, kényszermunkával egybekötött szabadságvesztést irányozott elő. A tiltott spekuláció alatt a törvény olyan bűncselekményeket értett, amelyek arra irányultak, hogy áruhalmozással vagy élelmiszerek, illetve más fogyasztási cikkek viszonteladásával aránytalanul nagy anyagi hasznot valósítson meg az elkövető. Tiltott spekulációnak minősült: > az áruhalmozás, rejtegetés, visszatartás vagy az árukészlet bejelentésének elmulasztása abból a célból, hogy hiány keletkezzen, amit követően áruba bocsátással aránytalanul nagy anyagi haszon keletkezik, > többszörös viszonteladás, > a termelők, a közvetítők és az eladók szövetkezése a magas árak fenntartása céljából. A tiltott spekuláció elkövetőire - bizonyos körülmények között, pl. háborús helyzet - a törvény értelmében akár a halálbüntetés is kimondható volt. Az adai Vulkan fémárugyár és malom tulajdonosa ellen 1947 márciusában feljelentést tett a tartományi ügyészségnél a vajdasági Fém- és Faipari Igazgatóság. A feljelentésben azt állították, hogy Smiljanski Dusán a felszabadulást követően nem indította be üzemében a termelést, készleteit nem jelentette be előírás szerint, hanem azokból - nyersanyagot, félkész és késztermékeket - eladott, sőt a gépekből is többet áruba bocsátott. Felsőbb utasításra a Zentai Járási Ügyészség több alkalommal is 196 Zakón o suzbijanju nedopustene spekulacije i privredne sabotaze. Sluzbeni list DF], 1945. 26. sz. 197 Zakón o potvrdi i izmenama Zakona suzbijanju nedopustene spekulacije i privredne sabotaze. Sluzbeni listFNRJ, 1946. 56. sz. 87
