A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - VII. Vagyonelkobzás
kihallgatta Smiljanskit, majd 1947. június 13-án vádindítványt emelt ellene a Zentai Járásbíróságon. A vád szerint a tulajdonos cselekedeteivel - a fémárugyár be nem indításával, a készletekbe nem jelentésével, a nyersanyagok és félkész termékek engedély nélküli áruba bocsátásával - elkövette a tiltott spekuláció és a gazdasági szabotázs bűncselekményét.198 A büntetőügyben 1947. június 16-a és 26-a között folyt a tárgyalás. Smiljanski nem ismerte el bűnösségét. Azzal védekezett, hogy az üzem csak 1941-ig dolgozott 70-80%-os kapacitással. A háború alatt - nyersanyag hiányában - csak 15-20%-os kapacitással tudott dolgozni. A felszabadulást követően részben nyersanyag-, részben alkatrészhiány miatt nem tudta beindítani a fémárugyár termelését, csak a malomrészleget működtette. De a malom is csak 1946 végéig működött, mivel veszteséges volt, bérbe adta. Állítása szerint a fémárugyár beindításához - nyersanyag és alkatrész beszerzése céljából - többször fordult segítségért az illetékes köztársasági és tartományi szervekhez. De csupán ígéreteket kapott, valamint azt a megnyugtatást: ha segítség hiányában nem tudja beindítani a termelést, akkor nem vonhatják felelősségre. Elmondta továbbá, hogy egyes illetékes személyek jóváhagyták számára, hogy - kizárólag állami vállalatoknak - eladhat bizonyos mennyiséget a rendelkezésére álló nyersanyagból, illetve értékesíthet gépeket, berendezéseket. A bíróság nem fogadta el a vádlott védekezését, és ítéletében199 bűnösnek találta tiltott spekuláció és gazdasági szabotázs bűncselekményében: büntetésül a fémárugyár elkobzását mondták ki, amely ezzel állami tulajdonba került.200 A földművesek sorsa sem volt könnyű az 1940-es évek második felében: fizetni kellett a progresszív adót,201 és a kötelező beszolgáltatásnak is eleget kellett tenni. Amennyiben mindezt nem tudták megtenni, könnyen illethették őket gazdasági szabotázs vádjával. így járt az adai özvegy Kovács Káli Erzsébet, akinek az agrárreform - lévén, hogy 6 gyermeke volt - 66 kataszteri hold földet hagyott. Azonban a kötelező beszolgáltatás kapcsán ehhez a földterülethez mérten is túlságosan nagyra szabták a kötelezettségét. Az 1948-49-es gazdasági évben be kellett szolgáltatnia 10 927 kg kukoricát, 500 kg marhahúst, 300 kg birkahúst, 800 kg sertéshúst. Mivel a kirótt beszolgáltatásnak nem tudott eleget tenni - csupán 8156 kg kukoricát és 97 kg birkahúst adott át - az Adai Helyi Népbizottság Végrehajtó Bizottsága 1949. március 11-én feljelentést tett ellene a Járási Ügyészségnél. Innét pedig már peregtek a dolgok: az ügyészség Kovács TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. K. 473/1947 -- Smiljanski Dusán adai lakos elleni büntetőeljárás. A szabadkai Körzeti Ügyészség Zentai járásra illetékes ügyészhelyettesének 1947. június 13- ai keltezésű K. 35/47. számú vádindítványa. ,,H jj 2, p 127 Zentai Járásbíróság. K. 473/1947 - Smiljanski Dusán adai lakos elleni büntetőeljárás. A zentai Járásbíróság 1947. június 27-ei keltezésű K. 473/1947. számú ítélete. mu '[’í z, R 127 Zentai Járásbíróság. K. 473/1947 - Smiljanski Dusán adai lakos elleni büntetőeljárás. A Zentai Járásbíróság 1947. október 20-ai keltezésű Vp. 142/1947. számú határozata. 2(11 A progresszív adó az adó olyan fajtája, amelynél az átlagadókulcs (a fizetendő adó és az adóalap há nyadosa) nő az adóalap emelkedésével. 88
