A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - V. 1. A Zentai Járásbíróság működése 1945 és 1956 között
nyék jelentős részében a szovjet Vörös Hadsereg ideiglenesen itt állomásozó katonái is részesek voltak a velük szövetkező „hazai” bűnözők - csempészek, feketézők, tolvajok és prostituáltak - közreműködésével. A hivatalos álláspont szerint a „testvéri” szovjet katonákat ilyenkor félrevezették, és jó szándékuk „áldozatává” váltak, hiszen a civil bűnözők a bűntények értelmi szerzői és irányítói, akik tetteiket nemcsak anyagi haszonszerzés céljából, hanem a Vörös Hadsereg katonái iránti bizalom aláásása céljából követték el. Ezért ellenük a bíróságoknak kíméletlenül, a legnagyobb szigorral kellett fellépniük az ítélkezésnél a politikai következményeket is figyelembe véve. Néhány hónapos munka során kiderült, hogy a Zentai Járási Népbíróság nem mindenben a hatalom elképzelése szerint látja el feladatait. Ennekkapcsán 1945. október 3-án a Városháza nagytermében együttes ülést tartott a Városi- és a Járási Népbizottság. Az ülést Rácz Vince, a városi népbizottság elnöke vezette. Napirenden szerepelt a Járási Népbíróság kibővítése és átszervezése, valamint népi ülnökök, esküdtbírák kinevezése. Az ülésen - mivel a járási vezetőség nem volt teljes mértékben elégedett a bíróság munkájával - kritikával illették dr. Dimitrije Beslint, a népbíróság elnökét és dr. Szőcs Kálmánt, aminek egyenes következménye volt leváltásuk. A bíróság új elnökévé Jakov Sekulicot választották meg.151 A járásbíróság elnöki tisztség átadása 1945. október 6-án zajlott le. Az 1946. március 22-én kelt rendelet értelmében a Zentai Járási Népbíróságon öt állandó bírói státust rendszeresítettek, és 120 népi ülnök alkalmazását irányozták elő. Dusán Miladinov mellé új bírákká dr. Kocsis Szilvesztert, Szorcsik Miklóst, Isa Kecant és Milica Lalicot nevezték ki - a Zentai Járási Népbíróságnak ekkor már az elnökkel együtt hat bírája volt, ami jelentősen javított a munka hatékonyságán. A járás területéről - amely a zentai, adai, magyarkanizsai, moholi, martonosi és horgosi községi népbizottságok, valamint a nagyvölgyi, kispiaci, oromi, oromhegyesi, tornyosi, adorjáni, velebiti helyi népbizottságok területét ölelte fel - ekkor 40 népi ülnököt, esküdtbírót választottak meg a törvényben előírt bírósági feladatok ellátására. Egy 1949-es keltezésű jelentés szerint a járásbíróság 205 esküdtbírót alkalmazhatott a törvényben előírt feladatok ellátására.152 Jakov Sekulicot a járásbíróság elnökének posztján 1947. január 28-án Vladislav Beljanski váltotta fel, aki ezt a tisztséget 1949. május 14-ig töltötte be. Beljanskit ekkor az Újvidéki Körzeti Bíróság elnökévé választották meg, tisztségét eddigi helyettese, Halász Jenő bíró vette át. Halászt a Zentai Járásbíróság elnökévé 1949 májusában nevezték ki, de róla a Tartományi Igazságügyi Bizottság 1949 nyarán végzett ellenőrzése alkalmával megállapította, hogy nem rendelkezik a tisztség betöltéséhez szükséges tapasztalattal. Beljanski elnök mellett a Zentai Járásbíróságot 1949-ben elhagyták dr. Andjelko Deveskovi és Dusán Miladinov bírók is, helyükbe bírói minőségben Radovan Geric és Zarko Banatski lépett. 151 TLZ, F. 12 Községi Népbizottság, Zenta. 1. 2 kötet. Jegyzőkönyv a Járási Népfelszabadító Bizottság, és a Városi Népfelszabadító Bizottság 1945. október 3-án megtartott együttes üléséről. 152 TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. Su. iratok, 1949. 72
