A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - IV. A jugoszláv agrárreform
Az agrárreform és a telepítés lebonyolításra szövetségi szinten 1945. szeptember 4-én megalakult az Agrártanács mint tárcaközi bizottság, melynek tagja volt a mezőgazdasági miniszter, Vasa Cubrilovic98 99 is." A földreformot, de különösen a betelepítés lényegét meg kellett magyarázni a lakosságnak. Ehhez a propagandához a rezsim a magyar nyelvű sajtót is széles körben alkalmazta. 1945. október 14-én a Magyar Szó hasábjain egy valóban szakavatott személy, Sreten Vukosavljevic miniszter tollából jelent meg a telepítésről és az agrárreformról egy terjedelmes cikk, amelyben a miniszter elmagyarázta, hogy a telepítést a boszniai, horvátországi, valamint a vajdasági német földeken hajtják végre, és hogy erre a célra a Vajdaságban mintegy 500 000 kataszteri holdat különítettek el. A vajdasági földterület képezte az ún. szövetségi földalapot, amelyen a telepítést a szövetségi telepítési minisztérium végezte. A többi föderális egység földterületeire, amelyek a kitelepített németek és a nép ellenségeinek elkobzott tulajdona volt, azokat telepítették, akik ugyanezekben a föderális egységekben laktak. A telepítéssel kapcsolatos összeírásokat, a telepítés megszervezését azok szerint a tervek szerint hajtották végre, amelyeket a szövetségi minisztérium a saját földalapján kidolgozott és alkalmazott.100 Vukosavljevic szerint kétségtelen, hogy az ország területén túlnépesedett a mező- gazdaságból élő lakosság. Véleménye szerint a túlnépesedésnek az ország gazdasági életére károsan ható következményei csak az iparosodás fokozásával voltak elkerülhetők, vagyis hogy a munkaerő-felesleget az ipar vegye át. Véleménye szerint fontos volt az értékesítő szövetkezeteket létrehozása a városokban. Rámutatott, hogy a kolonizáció azon harcosok, telepesek érdekében történik, akik nem rendelkeznek akkora földterülettel, amekkora létfenntartásuk biztosításához megilletné őket. Azoknak, akik nem kerülnek áttelepítésre és továbbra is szülőfalujukban maradnak, ezáltal valamivel több földjük lesz, mint eddig volt. Kiemelte: „Ez a kezdete a tervszerű agrárpolitikának, amelynek célja, hogy minden egyes földművesünk számára - azok számára is, akik áttelepednek és azok számára is, akik régi lakhelyeiken maradnak - lehetővé tenni munkájuk jövedelméből való tisztességes megélhetést, és életszínvonaluk emelkedését.”101 Vukosavljevic elmagyarázta azt is, hogy a vajdasági telepítési terv értelmében az egész tartományt körzetekre osztották fel, és hogy egy-egy körzetben csak egyazon föderális egységből való földműveseket telepítenek le. Rámutatott: „Erre azért volt szükség, mert ugyanazon vidéken és ugyanazon életkörülmények között élő emberek együttesen könnyebben szokják meg az új telepítés életviszonyait. Ugyanazt a lelkü- letet hozzák magukkal, mint amilyenben régi lakhelyeiken éltek; segítségére lesznek egymásnak, ami a település első éveiben rendkívül fontos körülmény. Magukkal hozzák jogi, morális és gazdasági életük sajátos szokásait, ezenkívül a faluszervezés, a gazdaság és a mezőgazdasági munka megszervezésének sajátos módjait is, ami a 98 Cubrilovic, Vaso (1897-1990) szerb nemzetiségű jugoszláv történész, politikus, akadémikus. 1914- ben részt vett a Ferenc Ferdinánd trónörökös elleni merényletben. 1945 és 1946 között jugoszláv mezőgazdasági, majd 1946-tól 1950-ig erdészeti miniszter volt. 99 Medojevic: i. m. 111(1 Telepítés és földreform. Magyar Szó, II. évf. 1945. október 14. 238. sz. 2. 1(11 Uo. 52
