A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
A. Sajti Enikő: A magyar vagyonok kisajátítása, államosítása Jugoszláviában 1945 után
szerződés kötelezettségei alól.356 1949-től már csak 15 technikai jellegű megállapodás maradt érvényben a két ország között. Olyanok például, mint a két állam vasúti vonalait összekötő vasszerkezetű hidak karbantartására vonatkozó 1926-os egyezmény, az 1928-ban kötött, gyámsági és gondoksági ügyeket szabályozó egyezmény, de említhetjük az 1947-es légiforgalmi és az 1948 márciusi vízügyi egyezményt is.357 A vitás kérdések tárgyalásos, „kétoldalú baráti megállapodás” keretei között történő rendezésének lehetősége tehát a beláthatatlan jövőbe veszett. A Tájékoztató Iroda Jugoszláviát elítélő határozata azt is világossá tette, hogy a Szovjetunió véget vetett a jugoszláv vezetők föderációs törekvéseinek is, annak, hogy a két ország közötti vitás kérdéseket esetleg ennek keretein belül oldják majd meg. A jugoszláviai magyar vagyonok rendezése kapcsán ennek lehetősége ugyan nem vetődött fel, de például a kettős birtokosok problémája kapcsán igen. 1948. január 21-én, tehát nem sokkal az ellentétek kirobbanása előtt Szántó Zoltán belgrádi magyar követ felkereste Vladimir Velebit külügyminiszter-helyettest és szóvá tette, hogy a jugoszláv hatóságok még mindig nem teszik lehetővé a kettős birtokosok zavartalan határátlépését. Velebit erre azt válaszolta, hogy a kérdés „közvetett úton” hamarosan megoldódik, mert „rövidesen sor fog kerülni a baráti országok vámuniójának megvalósítására, továbbá a vízumkényszer eltörlésére, ami automatikusan maga után fogja vonni a kettős birtokosok problémájának megoldását is”. Úgy tudom, ez volt az első, s talán az utolsó eset is, hogy kétoldalú problémák megoldását magyar vonatkozásban egy jugoszláv diplomata a leendő föderációval kapcsolta össze.358 1948 őszén újabb fordulatot vett a magyar vagyonok államosítása Jugoszláviában. Mint már a tanulmány elején jeleztem, 1948. augusztus 1-jei dátummal és hatállyal, Josip Broz Tito miniszterelnök, honvédelmi miniszter, Jugoszlávia marsallja és Frane Frol igazságügyi miniszter aláírásával a hivatalos lap október 23-i (!) számában359 megjelent a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság területén lévő magyar vagyonok állami tulajdonba vételéről szóló kormányrendelet. Mint már utaltam rá, ez az államosítási intézkedés volt az egyetlen, amely kifejezetten a magyar vagyonok államosítására vonatkozott. A rendelet immár az új alkotmány (1946. január 31.) alapján, a Magyar- országgal kötött békeszerződés 29. cikkelyére hivatkozva állami tulajdonba vette a magyar állam, a magyar állampolgárok és jogi személyek (egyesületek, társaságok és más jogi személyek) minden vagyonát, jogát és érdekeit. Egyúttal érvénytelennek minősített minden olyan jogi eljárást, amely ezt az állami tulajdonba vételt megakadályozná, és elrendelte e vagyonok, jogok, érdekeltségek összeírását.360 E vagyonok adatait, a telekkönyvi „átkebelezés” céljából a járási és városi népbizottságok végrehajtó bizottságai voltak kötelesek összegyűjteni, a magyar állampolgároknak pedig bűnvádi eljárás terhe mellett bejelentési kötelezettsége volt. A helyi népbizottságok az adatokat a köztársasági munkaügyi minisztériumok felé továbbították, a vagyon kezelői azonban a helyi népbizottságok maradtak.361 356 MOL KÜM XIX-J-1-n -1945-89-Rajk László-00 1926-1963. X. 1. 60. doboz. 357 MÓL KÜM XIX-J-l-j-Jugoszlávia-9/a-885/pol.res -1949. 23. doboz. 358 MÓL KÜM X1X-I- 4/a - Belgrád - 5/pol.- 1948. 2. doboz. 355 Sluzbeni list FNRJ, 1948. október 23. 91. sz. 360 A rendelet magyar nyelvű szövegét lásd MÓL KÜM XIX-J-4-a-107/pol.-1948. 3. doboz. A jugoszláv összeírás adatait nem ismerjük. 361 MOL PM XlX-L-l-k-64 222-ju/3 -1958. 158. doboz. 150