A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
A. Sajti Enikő: A magyar vagyonok kisajátítása, államosítása Jugoszláviában 1945 után
legét. Eszerint a Magyarországgal szemben fennálló jugoszláv követelés teljes összege meghaladta a 71 millió devizapengőt, amelyből mintegy 12 millió devizapengőt tett ki az idegen valutában fennálló követelés. A magyar követeléseket a Nemzeti Bank ekkor nem számszerűsítette, mivel erre vonatkozóan Jugoszláviától nem tudtak hitelt érdemlő adatokat beszerezni, de úgy vélte, ha 1945. január 20-a előtt Jugoszláviában meglévő magyar vagyon elkobzásából eredő magyar követelés értékét is beszámítanák és bevonnák a tárgyalások körébe, úgy „Magyarország javára jelentékeny aktívaegyenleg mutatkoznék”.348 Ha viszont, olvashatjuk Valló tárgyalásokról készített feljegyzésében, „a jugoszláviai magyar javak liquidálásából eredő követelések kizáratnak a rendelkezésből, de az összes egyéb magánjogi követelések megkülönböztetés nélkül figyelembe vétetnek, Magyarország terhére - a Magyar Nemzeti Banktól nyert megközelítő pontosságú adatok szerint - mintegy 35 millió devizapengőt kitevő passzív egyenleg állna elő, amelyek 20%-a valutatartozás”.349 A jugoszláv megállapodástervezettel szemben a magyar delegáció a következő szempontokat kívánta érvényesíteni a magyar követelések rendezésénél: 1. a kölcsönösség és méltányosság a rendezésbe bevont követelések típusai és a végrehajtás szabályozása tekintetében; 2. a rendezésből fakadóan Magyarország gazdasági és devizaterhei ne emelkedjenek olyan mértékben, amely meghaladja az ország teherbíró képességét; 3. nem vállalhatók olyan kötelezettségek, amelyektől más országok esetében a kormány elzárkózott; 4. a szerződés nem prejudikálhatja a békeszerződés gazdasági rendelkezéseinek magyar fél részéről történő értelmezését; 5. az összegszerűen később megállapítandó követelések tényleges kiegyenlítésére csak akkor kerüljön sor, ha a békeszerződés gazdasági jellegű rendelkezéseinek értelmezése kérdésében a két kormány között megállapodás jön létre; 6. a magyar delegáció a pénzkövetelések valorizációja és az idegen valutára szóló követelések behajtására nem vállal kötelezettséget.350 Mivel a tárgyalások nem vezettek eredményre, a delegációk február 28-án abban állapodtak meg, hogy a tárgyalásokat későbbi időpontra halasztják.351 A tárgyalások folytatásának egyik fontos előfeltétele kétségkívül az volt, hogy a magyar kormány megbízható adatokat szerezzen egyfelől a magyar állam, másrészt a magyar állampolgárok és jogi személyek jugoszláviai vagyontárgyairól, követeléseiről és érdekeiről, másrészt a jugoszláv állam és állampolgárok Magyarországgal szembeni hasonló vonatkozású adatairól. Mivel Belgrád továbbra sem volt hajlandó semmiféle adatszolgáltatásra, 1948 júliusában a magyar kormány úgy döntött, hogy ezeket az adatokat az érdekelt magyar állampolgárok kötelező adatszolgáltatása, illetve az így nyert adatok statisztikai feldolgozása révén biztosítja. Ekkor már javában folyt, sőt a vége felé közeledett a csehszlovákiai magyar vagyonok és kötelezettségek összeírása, s úgy vélték, ugyanez a pénzügyi szakértői gárda majd el tudja végezni Jugoszlávia vonatkozásában is ezt a feladatot.352 348 MOL PM XIX-L-l-k - sz.n. /1955.228. doboz. 349 MOL KÜM XIX-J-l-k-Jugoszlávia-23/g -42 397/4 -1948. 39. doboz. 350 Uo. 351 Uo. 43 028/1948. 39. doboz. 352 Uo. 148
