A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
A. Sajti Enikő: A magyar vagyonok kisajátítása, államosítása Jugoszláviában 1945 után
köztársasági népfelszabadító főbizottságok is. A népfelszabadító bizottságok „a népfelszabadító harc harci bizottságai” voltak, olyan sajátos, ideiglenes hatalmi szervek, amelyek egyszerre gyakorolták az államhatalom minden funkcióját. Sajátos törvényhozói funkciót töltöttek be, rendeleteket, előírásokat, határozatokat hoztak, de a végrehajtó és a bírói hatalmat is e szervek gyakorolták. Képzett jogászok nélkül, gyakorta a helyi lakosság tömeges részvétele mellett, annak nyomására hozták meg ítéleteiket, határozataikat. Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsa (AVNOJ), mint „Jugoszlávia népei népfelszabadító harcának legfőbb politikai testületé” a bizottságoknak ezt a jogát 1944. november 21-én újabb rendelettel erősítette meg.311 Az AVNOJ 1944. november 21-ei határozatával elkobozták és állami tulajdonná nyilvánították az ellenséges vagyonokat, a német állam és állampolgárainak Jugoszláviában lévő minden vagyonát, a kollektív bűnösség elve alapján a német kisebbség, a háborús bűnösök és segítőik (kollaboránsok) ingó és ingatlan vagyonát, tekintet nélkül állampolgárságukra. A „megszálló hatóságok által erőszakkal eltulajdonított” vagyonokat kisajátították, állami igazgatás, illetve zár alá helyezték, s ugyanez volt érvényes „a jelen nem lévő személyek”, vagyis az országot elhagyó vagy emigrációból, deportálásból, hadifogságból stb. haza nem térő személyek vagyonára is. Ez a határozat a Délvidéken például érintette az 1941 és 1944 között ide telepített magyar telepeseket (bukovinai székelyek, csángók, boszniai magyarok, vitézek stb.) is, mivel ezeket a telepítéseket a két világháború közötti jugoszláv, ún. dobrovoljac telepesek ingó és ingatlan vagyonának magyar állam által történt kisajátítására alapozták.312 A háborús nyereség elvételéről szóló 1945. május 29-ei törvény tovább bővítette az elkobzások, államosítások körét,313 az agrárreformról és telepítésekről szóló törvények pedig az ipari vállalatok, üzemek, pénzintézetek, lakóingatlanok, kereskedelmi vállalatok stb. kisajátítása, államosítása mellett ezt a folyamatot kiterjesztette a föld- tulajdonokra is. Érdemes utalni arra, hogy a 2011. október 6-án életbe lépett szerbiai vagyon-visszaszolgáltatási és kárpótlási törvény 41 (!) olyan rendeletet, törvényt sorol fel, amelyek alapján lehetővé teszik az 1944 ősze után elkobzott, államosított vagyonok restitúcióját, visszaadását.314 311 A focai határozatok (focanski propisi) első kiadása megtalálható [2011. október 1.]: http://www.focaci . org/index.php?option=com_content&view=article&id=5588dtemid=123 A vajdasági Zenta Népfelszabadító Bizottságának Jugoszlávia korai hatalmi szerkezetében betöltött szerepét mutatja be Molnár Tibor: A zentai Városparancsnokság válogatott iratai 1944-1945 - Odabrani spisi Komande grada Senta 1944-1945 (Szeged-Zenta, 2011. /A titói Jugoszlávia levéltári forrásai, 1. - Arhivski izvori Titove Jugoslavije, 1./) című kötet. A királyi Jugoszláviában érvényes, illetve a feldarabolt ország egyes területein a háború alatt hozott jogszabályokat az AVNOJ 1945. február 3-ai határozata érvénytelenítette. 312 A. Sajti 2004,199-234.; Vincze Gábor: A bukovinai székelyek és kisebb moldvai csángó magyar csoportok áttelepítése Magyarországra (1940-1944). Pro Minoritáié, 2001. ősz. 141-154. 313 A háború óta keletkezett, 40 000 dinárnál nagyobb vagyonszaporulat háborús nyereségnek számított, de mivel a régi dinárt minden valorizáció nélkül váltották át új dinárrá, azaz 1 régi dinár 1 új dinárnak felelt meg, tényleges vagyonszaporulat nélkül is elkobozhatóvá vált a vagyonokjó része. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MÓL) Pénzügyminisztérium (továbbiakban PM) XIX-L-l-o- 76 659/1946. 31. doboz. 314 Restitucija-vracanje oduzete imovine i obestecenje bivsih vlasnika [online], Pravni portai http:// www.pravniportal.rs/index.php?cat 137
