A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - XI. A jugoszláv gazdaság fejlődése 1947 és 1952 között: a termelő parasztszövetkezetektől a földműves-szövetkezetekig
1949 végére országosan 6625 termelőszövetkezetet tartottak nyilván, amelyekhez 340 000 háztartás, és 1 839 000 hektár termőföld tartozott. Ugyanakkor 9060 földműves-szövetkezet létezett 3,5 millió taggal. Erre az időszakra már jelentős ellentmondások támadtak a szövetkezetek gyors ütemű alakítása és a mezőgazdaság hiányos anyagi alapjai között. Ezért a JKP 1950 elején - új irányvonalat véve, tekintettel a súlyos gazdasági állapotokra - elhatározta, hogy a termelőszövetkezetek megszervezését lassítani kell, a súlypontot a már meglévők megerősítésére kell helyezni.287 Az új irány jegyében 1951 -tői megkezdték a mezőgazdasági termények kötelező beszolgáltatásának fokozatos megszüntetését, amit véglegesen 1952-ben számoltak fel. A JKP KB 1951 novemberében a falu szocialista átalakításának útjairól szóló utasításában előlátta az általános típusú földműves-szövetkezetek megszilárdítását, valamint a munka szerinti díjazásban a természetben való kifizetésről a készpénzfizetésre történő áttérésért. Az 1953 márciusában a termelő parasztszövetkezetek vagyoni viszonyáról és átszervezéséről kiadott rendelet288 a JKSZ azon törekvését fejezte ki, hogy a falu szocialista átalakítását mielőbb elfogadhatóan rendezze. A rendelet jelentősebb kitételei: > a termelő parasztszövetkezeteket a földművesek önállóan alakítják, a tagok közötti vagyoni és egyéb viszonyokat a szövetkezet alapszabálya és a megkötött szerződések szabályozzák, > a szövetkezet alapszabálya - amelyet önállóan hoznak meg - rögzíti az igazgatási szervek formáit, a tagok jogait és feladatait, a munkaszervezést és az ügyvitel módját, > szerződéssel határozzák meg a föld, az épületek és a munkaeszközök bevitelét, valamint az ebből eredő vagyoni viszonyokat, > a földművesek szabadon léphettek be a termelő parasztszövetkezetbe, és szabadon távozhattak onnan a rendelet által meghatározott határidőben. A termelő parasztszövetkezet tagja kiléphetett a szövetkezetből abban az évben, amikor az alapszabályban előírt vagy a szerződésben megszabott határidő letelt. Amennyiben nem volt kijelölve határidő, akkor jogában állt kilépni három évvel a belépés után, nem számítva azt az évet, amelyben belépett a szövetkezetbe - ha nem lépett ki abban az évben, amikor a kilépési határidő letelt, ez a határidő további három évre meghosszabbodott. A kilépési szándékot legkésőbb július 1-jéig hivatalosan jelezni kellett, a kilépés valósan október l-jétől történhetett meg. 1953-ban lehetőség volt a soron kívüli kilépésre is, > kilépés esetén a termelő parasztszövetkezetnek vissza kellett adnia a kilépő tagnak a szövetkezetbe bevitt földet, esetleg szóba jöhetett ugyanolyan értékű másik föld is, 287 Colakovic: i. m. 510-512. 288 Uredba o imovinskim odnosima i reorganizaciji seljackih radnih zadruga. Sluzbeni list FNRJ, 1953. 14. sz. 116
