A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - XI. A jugoszláv gazdaság fejlődése 1947 és 1952 között: a termelő parasztszövetkezetektől a földműves-szövetkezetekig
A Zentai járás gazdaságát a II. világháború előtt és közvetlenül azt követően is alapvetően a mezőgazdaság jellemezte: 1939-ben a munkaképes lakosság 85%-át foglalkoztatta ez az ágazat.276 A járás területét összesen 159 965 katasztrális hold volt, ennek megoszlása: 125 518 katasztrális hold szántóföld, 2533 katasztrális hold gyümölcsös és szőlőültetvény, 16 696 katasztrális hold legelő és rét, 15 218 katasztrális hold egyéb földterület.277 A háborút követően - a kollektivizáció jegyében - Zentán is megalakultak a szövetkezetek: elsőként 1945. május 13-án a zentai Földműves Szövetkezet, majd 1946 és 1953 között öt termelő parasztszövetkezet, két állami mezőgazdasági birtok, valamint a városi mezőgazdasági birtok.278 A gyengén fejlett ipart - amely jellemzően élelmiszeripar volt, és a mezőgazdasági termékek feldolgozásán alapult - 1939-ben a járásban a malmok, illetve Horgoson és környékén a paprikamalmok képviselték. A háborút követően, 1946-ban megkezdte működését a zentai textilgyár, Adán pedig 1947-ben - három fémipari műhely államosításával és összevonásával - az újonnan létesített szerszámgépgyár és öntöde.279 A városi lakosság, a munkások és a hadsereg élelmiszerellátásának biztosítására, valamint az „üzérkedés és a falusi kapitalista elemek letörése” érdekében a rezsim bevezette a mezőgazdasági termékek kötelező beszolgáltatását. 1948 áprilisára befejeződött az ipar és a kereskedelem államosítása.280 A nagyszabású terv végrehajtásának gépezetébe azonban egy - lényegtelennek nem minősíthető - „porszem” került a Sztálinnal és a Tájékoztató Irodával való 1948-as összetűzést követően: nevezetesen a Szovjetunió és a népi demokratikus/szocialista országok gazdasági segítsége elmaradt. Az USA a II. világháborút követően romokban heverő európai államoknak újjáépítési segélyprogramot nyújtott, amely 1948 tavaszától állt a kedvezményezettek rendelkezésére. A Marshall-terv - meghatározott politikai reformok és némi külső ellenőrzés mellett - elvben elérhető volt valamennyi európai ország számára, azonban a szovjet érdekszférába tartozó államok „nem kívántak” élni ezzel a lehetőséggel. Jugoszláviának - a Keletről érkező gazdasági segítség elapadását követően hosszas tárgyalások eredményeként - sikerült segélyt kieszközölnie a nyugati hatalmaktól, melynek értéke elérte a 231 millió dollárt. Ez lehetővé tette, hogy az ország átvészelje a Szovjetunióval való kapcsolatok megromlásának gazdasági vonzatait. Igaz viszont, hogy az ötéves terv „futamidejét” egy évvel meg kellett hosszabbítani.281 Az USA-nak érdeke volt Jugoszlávia támogatása, hiszen abban bíztak, hogy ezzel „rést tudnak ütni a pajzson”, vagyis hogy a jugoszlávok példája vonzó lesz majd a népi demokráciák számára is. 276 Vojvodina - növi srezovi i opstíne. Növi Sad, 1956,285. 277 Vojvodina... 289. 278 TLZ, A Zenta Mezőgazdasági-ipari Kombinát szervezési vázlata. Termelő parasztszövetkezetek: SRZ „1. máj” SRZ „József Attila”, SRZ „Bratstvo”, SRZ „Gornji Breg” és SRZ „8. oktobar”. Állami mezőgazdasági birtokok: PD „Vojvodina”, PD „Lovcenac”. 27g Vojvodina... 285-286. A járás területén 1939-ben 17 gabonamalom működött napi 44,5 vagonos összkapacitással, valamint 10 paprikamalom napi 7 tonnás összkapacitással. 280 Colakovic: i. m. 474-478. 281 Uo. 516. 114
