A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)

Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - IX. Az egyházak és a jugoszláv kommunista hatalom kapcsolata

A vitát követően a pártbizottság az egyházak tevékenységével kapcsolatosan meghozta a következő határozatokat:

„l.A legrövidebb időn belül megtartani a Népfront Járási Bizottságának plénumát, amelyen nyilvánosságra kell hozni a klérus ellenséges tevékenységére vonatkozó adatokat. Megkezdeni a küzdelmet a tömegekkel az egyházi bizottságok, és a papok ellenséges tevékenysége ellen - ehhez össze kell gyűjteni erre a tevékenységre vonatkozó lehető legtöbb adatot. A plénumot követően a Népfronton keresztül konferenciákat tart a településeken.

2. A pártszervezetben összeállítani egy tudományos-marxista előadás-sorozatot.

3. A munkásegyetemek tartsanak tudományos előadásokat, a Párt pedig szervezze meg, hogy a tömegek [látogassák] ezeket az előadásokat.

4. Megszervezni a lapterjesztést, ami jelentős dolog a néptömegek nevelésében. Elárusítóhálózatot kell szervezni.

5. A tanügyi munkásokkal - a tanítói egyesületen keresztül - folytatott ideológiai munkának különös figyelmet kell szentelni.

6. Az oktatási-művelődési tevékenységgel kapcsolatban össze kell hívni a város művelődési dolgozóinak tanácskozását.

7. Közigazgatási rendszabályokkal gátolni a papság tiltott cselekményeit, amelyek ellentétesek az alkotmánnyal és más előírásainkkal.

8. A Népi Ifjúságnak külön tanácskozást tartani a kérdéssel kapcsolatban.

9. A párttagokkal településenként tanácskozásokat tartani a kérdéssel kapcsolatban. Az előadásokat úgy tartani meg, hogy a párttagok tiszta képet kapjanak arról, milyen módon tevékenykedik az egyház a haladás ellen.”250

A kommunista rezsimnek érdekében állt, hogy - a konszolidáció, valamint a nyugati országokkal kialakuló kedvező gazdasági-politikai kapcsolatok jegyében - a számára lehető legkedvezőbb módon rendezze kapcsolatait az egyházakkal. Ennek céljából a jugoszláv képviselőház 1953. május 22-én elfogadta a vallási közösségek joghelyzetéről szóló törvényt,251 amelynek tervezetét maga a nagyhatalmú belügyminiszter, Aleksandar Rankovic terjesztette a képviselők elé.

A törvény elfogadásával - látszólag - befejeződött az egyházak ellen folyatott hadjárat.

A törvény részletesen ismertette az állampolgárok vallásszabadságra vonatkozó alkotmányos jogait, a vallási közösségek jogait és kötelezettségeit, az állami szervek jogait és kötelességeit a vallási közösségek jogainak védelmében, valamint a polgárok lelkiismereti szabadságával és vallásgyakorlásával kapcsolatosan. A törvény a lelkiismereti szabadságot és a vallási meggyőződést a polgárok magánügyévé nyilvánította.

250 TLZ, F. 134 Kommunista Szövetség Járási Pártbizottsága, Zenta. 22. doboz: A járási pártbizottság 1952. március 8-án megtartott IV. ülésének jegyzőkönyve. 6.

251 Zakón o pravnom polozaju verskih zajednica. Sluzbeni list SFR], 1953. 22. sz.

103