Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)

Áldozatok

katonák [ellen] beavatkozhatnának, mert fizikailag bántalmazzák a lakosságot, a Népfelszabadító Bizottság tagjának, Bozin Vujicának beverték a fejét. A szerb házakban asszonyainkon és idősebb leánygyermekeinken erőszakot tesznek.

Szinte az összes kocsit és lovat elhajtották, a [szarvasjmarhákat, sertéseket és más jószágot lelövik, vagy elhajtják.”11'1

A jelentésből kitűnik, hogy szerb nemzetiségűek is szenvedtek a szovjetek jelenlététől, de mindez hatványozottan érvényes volt a horgosi magyarokra.

1942-től kezdődően a település számos lakosa belépett a Nyilaskeresztes Pártba. A pártba való betagosodásnak teljesen prózai oka volt: a nyilasok - hatalomra jutásuk esetére - földet ígértek, és ez vonzotta a nincsteleneket. Egy 1943-ból származó kimutatás szerint Horgosról 380-an - férfiak, nők vegyesen - lettek a párt tagjai.

A helybeli nyilasok értekezleteiket egy horgosi vendéglőben tartották, amelynek szerb tulajdonosa rendszeresen feljegyezte a résztvevők neveit. Feljegyzéseit október 10- ét követően eljuttatta a kommunista hatalom illetékeseihez: így történhetett meg, hogy a horgosi áldozatok egy része a Nyilaskeresztes Párt helyi tagjainak soraiból került ki.263 264 265

Mészáros adatai szerint „mintegy 60 polgárt gyűjtöttek be a bosszú végrehajtása céljából. Közöttük nőket is.”165 A Martonosi Népfelszabadító Bizottságnak a Zentai Városparancsnoksághoz intézett jelentésében szó esik a „horgosi büntető- expedícióról”, amelynek tagja volt bizonyos Vasiljev politikai biztos is.266 Horgoson a tömeges likvidálásokra november 20-án és 21-én került sor.267 Az egyik „begyűjtött” és likvidált horgosi nő, Csikós Ferenc feleségének esetéből azonban arra következtethetünk, hogy a bosszú keretében végrehajtott gyilkosságokra már akár november 20-a előtt is sor kerülhetett.

A Horgosi Népbizottság Belügyosztálya 1945 októberében a Megszállók és Támogatóik Bűntetteit Kivizsgáló Bizottság megkeresésére egy névjegyzéket állított össze azokról a személyekről, akiket 1944-ben, a „felszabadulás” alkalmával likvidáltak, vagyis jogerős bírósági ítélet nélkül kivégeztek. A névjegyzéken, amelyen 37 személy neve van, Csikós Ferencné neve a 32. sorszám alatt szerepel.268

Csikós Ferencné likvidálását bizonyítja az is, hogy neve 198-as sorszám alatt belekerült a Megszállók és Támogatóik Bűntetteit Kivizsgáló Vajdasági Bizottság által összeállított „kivégzettek könyvébe”.269 A bizottság iratanyagában azonban személyére vonatkozóan semmilyen terhelő bizonyíték, feljelentés nem lelhető fel.

263 Molnár 2011. 134.

264 Mészáros 1995. 62-63.

265 Mészáros 1995. 63.

266 Molnár 2011. 126.

267 Mészáros 1995. 63.; Matuska Márton: A megtorlás napjai. Budapest, 1991. 101. (A továbbiakban: Ma- tuska 1991.)

268 VL. F. 183. Kút.: 503. 1945: 218-429. Broj: 303.

269 VL. F. 183. Knjiga: 73. Knjiga evidencije streljanih ratnih zlocinaca. Redni broj: 198.

83