Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Áldozatok
Csikós Ferencné holttá nyilvánítási eljárását testvére, Fehér Antal már 1946- ban kezdeményezte. Kérelmére a Horgosi Népbizottság Belügyosztálya 1946. szeptember 4-én a következő bizonylatot állította ki: „...amivel hivatalosan igazoljuk, hogy Csikós Ferencné szül. Fehér Piroska 1944-ben, azonnal a Vörös Hadsereg [alakulatainak] bevonulásakor eltűnt Horgosról, eddig nem tért vissza, és nem tudni semmit arról, hogy hol tartózkodik, és életben van-e. "2m Elgondolkodtató és sokatmondó, hogy még a horgosi Belügyosztály, amely 1945 októberében a vajdasági háborús bűncselekményeket kivizsgáló bizottság követelésére egyértelműen igazolta Csikós Ferencné 1944-es likvidálásának tényét, addig alig egy évvel később az áldozat rokonának kérelmére - a holttá nyilvánítási eljáráshoz - már csak azt bizonyította, hogy 1944 októberében eltűnt. A horgosi hatóság ezzel az adattal nemcsak a hozzátartozót, de a bíróságot is félrevezette. Meglepő, hogy a bíróság ebben az ügyben - noha azt az érvényben lévő, peren kívüli eljárás lefolytatására vonatkozó törvény előírta - eltekintett a tanúk meghallgatásától. Ebből arra lehet következtetni, hogy a haláleset ténye a bíróság számára is megkérdőjelezhetetlen volt, habár a bírósági tárgyban fellelhető iratok ezt nem teszik egyértelművé. A járásbíróság a törvényes határidő lejártával - nem támasztva különösebb akadályt a kérvénnyel szemben - 1946. december 18-án meghozta a határozatot, amellyel Csikós Ferencnét holttá nyilvánítja a következő magyarázattal: „...1944 októberében, a felszabadítás során megölték, ezért halálának időpontjául 1944: október 10-ét állapítják meg.”27' (27. dokumentum) Ennek alapján a bíróság azt feltételezte, hogy Piroska már esetlegesen a szovjetek bevonulásának napján is meghalhatott.270 271 272 Az, hogy a Csikós Ferencné ellen 1945 szeptemberében megindított vagyonel- kobzási eljárás a hatalom szempontjából eredménytelenül zárult - mivel ebben az esetben, mint sok másikban sem, a leltározó hatóság nem talált semmilyen elkobozható vagyontárgyat273 -, azt igazolja, hogy ő is a „nincstelenek” sorából kerülhetett ki, értelmetlen halála pedig egyértelműen a nemzeti és ideológiai megtorlás következménye volt. 270 TLZ. F. 127. Járásbíróság, Zenta. Vp. 2226/1946. Csikós Ferencné szül. Fehér Piroska holttá nyilvánítási ügye. Horgosi Népbizottság. Belügyosztály 8019/1946 sz. bizonylat. 271 TLZ. F. 127. Járásbíróság, Zenta. Vp. 2226/1946. Csikós Ferencné szül. Fehér Piroska holttá nyilvánítási ügye. Vp. 2226/1946 sz. határozat. 272 A szovjet csapatok 1944. október 10-én érték el Horgost. 273 TLZ. F. 127. Járásbíróság, Zenta. Vp. 1045/1945. Csikós Ferencné vagyonelkobzási eljárása. A „háborús bűnös” vagyonának leltára. 84
