Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Forró Lajos: Partizániratok a Vajdasági Levéltárban
Emellett sokan azért váltak népellenséggé, mert már likvidálták őket, és szükséges volt e tett utólagos igazolása. A két kategória - háborús bűnös és népellenség - között vékony határ húzódott. Bizonyítja ezt, hogy vannak személyek, akik mindkét kategóriába besorolást nyertek. A népellenséggé titulálás és a vagyonelkobzás Szerbia területén - a szerbség, főként a királypártiak körében - gyakori jelenség volt.134 A népellenségekről készített nyilvántartás szintén megtalálható a levéltár 183- as fonójában. Ugyanúgy, mint a háborús bűnösökről, a népellenségekről is készültek kartonok.135 Összesen 8640 név, míg Magyarkanizsa község területéről 371 név szerepel e nyilvántartásban. Több név különböző sorszám alatt kétszer is megtalálható az anyagban. Ellentétben a háborús bűnösök kartonjaival - ahol semmiféle konkrét összefüggést nem találtunk más összegzésekkel a népellenségek kartonjain lévő nevek azonos sorszámmal bekerültek a Népellenségek Regiszterébe136 (Registar Narodnih Neprijatelja). E kartonokon, illetve a könyvekben is általában a népellenségnek tartott személyek neve mellett az életkoruk, foglalkozásuk és a vélt bűnük is megtalálható. Néhány esetben jelezték, hogy az illetőt már likvidálták. ítéletek A továbbiakban vannak, akiket a határozatok értelmében bíróság elé állítanak, vagy a távollétükben - sok esetben a likvidálásukat követően - indítanak ellenük eljárást. Az ilyen esetek jelentős részénél nem születik bírósági határozat, hanem egyszerűen ezen a ponton leáll az ügy. Néhány esetben születnek csak ítéletek, sokszor maga a tárgyalás anyaga nem hozzáférhető, csupán az ítélet, illetve sok esetben csak egy hivatkozás az adott személy elítélésére. A listákra került helyi magyarok döntő többsége nem követett el olyan bűnt, ami miatt halálbüntetés járt volna. Ezt bizonyítja, hogy akiket a feljelentettek közül a vérengzés napjaiban nem sikerült megtalálni, azok később sem lettek felelősségre vonva, vagy csupán néhány hónap, esetleg néhány év börtönbüntetést kaptak. Magyarkanizsa községhez kapcsolódóan csupán két halálos ítéletről tudunk. Az egyik Apró István magyarkanizsai kereskedőé, akit 1945. február 26-án ítélt halálra az első fokon eljáró Szabadkai Hadbírósági Tanács.137 Apró ítélete megtalálható a Zentai Történelmi Levéltárban. Ügyével később bővebben foglalkozunk. 134 Bővebben lásd: Cvetkovic 2006. 135 VL. F. 183. Kút.: 589. A-G; Kút.: 590. H-M; Kit.: 591. M-C; Kút.: 592. C-2. 136 VL. F. 183. Knjiga: 65. Registar Narodnih Neprijatelja. 1 4340; Knjiga: 66. Registar Narodnih Neprija- telja. 4341-8640. 137 TLZ. F. 127. Járárbíróság, Zenta. Vp. 480/1945. Apró István magyarkanizsai lakos elleni vagyonelkob- zási eljárás. Hadbírósági ítélet br. 229/44. 57
