Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Molnár Tibor: Az 1944–45-ös magyarellenes atrocitásokra vonatkozó iratok a Zentai Történelmi Levéltár fondjaiban
dán (Darda), Szabadkán (Subotica), Topolyán (Backa Topola), Zentán (Senta), Pancsován (Pancevo), Alibunáron (Alibunar), Antalfalván (Kovacica), Versecen (Vrsac), Fehértemplomon (Béla Crkva), Kevevárán (Kovin), Nagybecskereken (Petrovgrad), Törökbecsén (Növi Becej), Módoson (Jasa Törnie), Szerbcsernyén (Srpska Crnja), Nagykikindán (Velika Kikinda), Törökkanizsán (Növi Knezevac), Mitrovicán (Sremska Mitrovica), Zimony- ban (Zemun), Rumán (Ruma), Ópazován (Stara Pazova), Karlócán (Sremski Karlovci), Ürögön (írig), Újlakon (Ilok), Síden és Vukováron; • körzeti népbíróságok alakultak Újvidéken (Növi Sad), Zomborban (Sombor), Szabadkán (Subotica), Pancsován (Pancevo), Nagybecskereken (Petrovgad) és Mitrovicán (Sremska Mitrovica). A Zentai Járási Népbizottság29 és a Zentai Városi Népbizottság30 1945. május 8-ai együttes ülésén nevezték ki a Zentai Járási Népbíróság elnökét és bíráit. A Vajdasági Népfelszabadító Főbizottság Bírósági Ügyosztálya 1945. május 12-én utasítást adott ki arra vonatkozóan, hogy a körzeti és a járási népbíróságok munkájuk során milyen típusú iktatókat vezetnek, illetve milyen jellegű ügyiratokat képeznek. A járási népbíróságok esetében a következőket rendszeresítették: • Su. - a bírósági igazgatás iktatói és ügyiratai, • P. - polgári peres iktatók és ügyiratok, • K. - büntetőügyi iktatók és ügyiratok, • Vp. - peren kívüli iktatók és ügyiratok, • Ov. - hitelesítési iktatók és a hitelesített okiratok másodpéldányai. A Zentai Járási Népbíróság 1945. május 22-én kezdte meg munkáját, de ténylegesen csak 1945. június 5-től működött. Illetékességi területéhez tartoztak a következő települések: Horgos (Horgos), Martonos (Martonos), Kispiac (Male Pijace), Magyarkanizsa (Stara Kanjiza), Orom (Orom), Fogadjisten (Velebit), Oromhegyes (Sencanski Tresnjevac), Adorján (Nadrljan), Zenta (Senta), Tornyos (Tornjos), Ada (Ada), Mohol (Mol) és Nagyvölgy (Obornjaca). Országos szinten a polgári bíróságok helyzetét a népbíróságok szervezetéről szóló, 1945. augusztus 26-ai keltezésű törvény szabályozta.31 Az 1944-45-ös megtorlások szempontjából a polgári bíróságokra, különösképpen a járásbíróságokra két fontos eljárástípus lefolytatása hárult: a vagyonelkobzás, ami a likvidált személyek esetében másodlagos büntetésnek számított, illetve az eltűnt, likvidált személyek holttá nyilvánítása, ami elsősorban a hozzátartozók érdeke volt. 29 Szerbül: Sreski narodni odbor Senta (SNO Senta). 30 Szerbül: Gradski narodni odbor Senta (GNO Senta). 31 Zakón o uredenju narodnih sudova. Sluzbeni list, DFJ 67/1945. 25