Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Molnár Tibor: Az 1944–45-ös magyarellenes atrocitásokra vonatkozó iratok a Zentai Történelmi Levéltár fondjaiban
A vagyonelkobzás A népbíróságok munkájának kezdeti szakaszában - 1945-46-ban - az egyik legjelentősebb feladat a vagyonelkobzásról szóló törvény alapján foganatosított eljárások lefolytatatása volt. A Jugoszláv Nép felszabadító Antifasiszta Tanács Elnöksége a háború befejezését követően, 1945. június 9-én meghozta a vagyonelkobzásról és az annak végrehajtásáról szóló törvényt.3’ A törvény nem volt teljesen előzmények nélküli, hiszen az AVNOJ 1944. november 21-ei keltezésű, az ellenséges vagyon állami tulajdonba való átvételéről, a távol levő személyek vagyona feletti állami igazgatásról és a megszálló hatóság által erőszakkal elidegenített vagyon feletti vagyonzárra vonatkozó rendelete már tartalmazta a vagyonelkobzás legfontosabb elemeit.32 33 A vagyonelkobzás kapcsán még fontos megemlíteni az 1945 tavaszán meghozott törvényeket, amelyek a tiltott spekuláció és a gazdasági szabotázs megakadályozásáról34, illetve az ellenséges megszállás idején szerzett hadi nyereség elkobzásáról35 rendelkeztek. A vagyonelkobzásról szóló törvény értelmében a vagyonelkobzás a vagyon teljes vagy részleges államosítása volt bírósági ítélet alapján. A vagyonelkobzási ügyek a járásbíróságok illetékességébe tartoztak: a vagyon- elkobzási határozat meghozatalát követően a legrövidebb időn belül, sürgősségi eljárással végezték el az elkobzandó vagyontárgyak - ingatlanok és ingóságok - összeírását, leltározását. A törvény 28. szakasza a járási népbizottságokra azt a feladatot rótta, hogy a törvény meghozatalát követő 90 napon belül az illetékes járásbíróságoknak megküldjék a háború során kivégzett, megölt, elesett vagy elmenekült, népellenségnek minősülő személyek addig még nem konfiskált ingatlan vagyonának a leltárát. A hadbíróságok is kötelesek voltak megküldeni ítéleteiket, mert ezekben is gyakran esett szó - mellékbüntetésként - vagyonelkobzásról, amit a járásbíróságoknak a legrövidebb időn belül le kellett folytatniuk. A törvény 30. szakasza értelmében a Német Birodalomnak és állampolgárainak, valamint a német nemzetiségű polgároknak a vagyonelkobzásáról járási szinten döntött az illetékes népbizottság által kinevezett háromtagú bizottság. 32 Zakón o konfiskaciji imovine i o izvrsenju konfiskacije. Sluzbeni list, DFJ 40/1945. 1946-ban sor került a törvény megerősítésére és kiegészítésére: Zakón o potvrdi i izmenama i dopunama Zakona o konfiskaciji imovine i o izvrsenju konfiskacije. Sluzbeni list, FNRJ 61/1946, 74/1946. 33 Odluka Predsednistva AVNOJ-a o prelazu u drzavnu svojinu ncprijateljske imovine, o drzavnoj upravi nad imovinom neprisutnih lica, i o sekvestru nad imovinom koju su okupatorske vlasti prislino otudile. Sluzbeni list, DFJ 2/1945. 34 Zakón o suzbijanju nedopustene spekulacije i privredne sabotazc. Sluzbeni list, DFJ 26/1945. 35 Zakón o oduzimanju ratne dobiti stecene za vreme neprijateljske okupacije. Sluzbeni list, DFJ 36/1945. 26
