Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Áldozatok
Neve 21-es sorszámmal - megjegyzés nélkül - szerepel a Háborús Bűnöket Vizsgáló Szabadkai Népbizottság által az Újvidéki Népbizottságnak 1945. december 4-én megküldött iratában is.432 Az előzőek ismeretében megállapíthatjuk, hogy sok más esethez hasonlóan, Vitéz Ferenc esetében is csupán a likvidálás tényét sikerül a partizánhatalomnak megállapítania, vélt vagy valós bűnt nem. Sorsa azonban a későbbi iratokon keresztül nyomon követhető. Felesége a magyarkanizsai Népfelszabadító Bizottság felhívására 1945. május 14-én bejelenti férje eltűnését. A jegyzőkönyvben beszél Vitéz Ferenc eltűnésének körülményeiről is. Idézet az iratból: „1944. október 16-án délelőtt 11 órakor a ház udvari kertjén keresztül [bejöttek] Radi- vojev Ljubomir, Radakovic Nikola, Oklobdzija Jankó és Knezevic Svetozar. Felszólították, hogy fizessen 100 ezer pengőt néhai Radivojev Bogdan árvái számára, majd ütni kezdték. Elájultam, ezért nem tudom, mi történt tovább vele. Ételt vittem részére a Városházára egészen 1944. október 27-ig, de 28-án délután a Városházán azt mondták, hogy kiengedték, ami nem volt igaz. Azóta nem jelentkezett. "433 (Lásd 43. dokumentum) Hogy mi történt pontosan Vitéz Ferenccel, megtudhatjuk a magyarkanizsai OZNA-biztos irodájában 1945. május 30-án felvett jegyzőkönyvből. A tanúvallomások szerint október 28-án este 11 óra körül a Városházára érkezett - a fia és lánya434 társaságában - Preradovic Milutin435, valamint velük együtt további 10-12 fő. Preradovic a zárkából kiszólította Berecz Istvánt, Szabó Dénesi, Vitéz Ferencet és Kókai Lajost. A kiválasztottakat félmeztelenre vetkőztették, összedrótozták, brutálisan összeverték, majd ismeretlen helyre vitték őket. Később Preradovic Aleksan- dar Oluski tárasaságában további 20 személyt választott ki, akiket átkísértek egy külön cellába és lelőtték őket, miközben az így dolgoznak a csetnikek az erdőben című dalt énekelték.436 Ezen tettéért Milutin Preradovicot a szabadkai katonai bíróság 18 hónap kényszermunkára ítélte,437 később azonban amnesztiában részesült. Mint a fentiekből láthatjuk, a magyarok likvidálásában Magyarkanizsán nemcsak a partizánok vettek részt; a bűncselekményekből kivették részüket a királypárti helyi lakosok is. Ebben az esetben tehát nem szerencsés partizánmegtorlásról beszélni, hiszen ezeket az elkövetőket maga a partizánhatalom bünteti meg a későbbiek során. 432 VL. F. 183. Kút.: 80. Strogo poverljivo. 1944-46. 1946: 1-16. Broj: 3. Redni broj: 21. 433 TLZ. F. 115. Községi Népbizottság, Magyarkanizsa. Büntetőügyi Alosztály. Ikt. szám: 117/1945/17. 434 A jegyzőkönyv szerint is, de több visszaemlékező állítása szerint is Persida Preradovic volt az egyik legkegyetlenebb kínzója a fogva tartott magyaroknak. Bővebben lásd: Forró 2007. 52-56. 435 A falába miatt gyakran Topa Milutinként emlegették. 436 TLZ. F. 127. Járásbíróság, Zenta. Hadbírósági iratok, 1945. S. 1139/45. Milutin Preradovic büntetőügye. 437 Uo. 123
