Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Áldozatok
A likvidált Vitéz Ferenc vagyonára viszont, úgy tűnik, hogy eleinte szüksége van az új rendszernek. A vagyon összeírására 1946. január 3-án kerül sor.438 Ebből kiderül, hogy a tulajdonában van egy fél ház, illetve 600 négyszögöl szőlő és gyümölcsös Királyhegyen. A vagyonelkobzási eljárás 1946. január 18-án indul meg.439 Az irat érdekessége, hogy Vitéz Ferencet mint háborús bűnöst440 eltűntként említik, holott sorsával - lásd a fentebb tárgyalt OZNA-jegyzőkönyvet - a partizánhatalom tökéletesen tisztában van. Az eljárást az özvegy egészségi állapotára, illetve a három gyermekre való tekintettel 1946. február 8-án leállítják.441 442 Vitéz Nándor 1947. szeptember 23-án kérvényezi édesapja holttá nyilvánítását. A kérelemhez mellékelték azt a nyilatkozatot, amelyet Dobó Antal tett 1947. szeptember 14-én, és amelyben kijelenti: „...tudomásom van arról, hogy Vitéz Ferenc egykori magyarkanizsai lakos 1944. október végén, pedig ez a háborús helyzet miatt tilos volt, kiment az utcára és egy véletlen lövöldözés következtében elesett és mivel idősebb volt, valószínűleg meghalt. A mai napig nem jött vissza és nem is jelentkezett.”1142 Természetesen Dobó Antal mint pártfunkcionárius a képtelen nyilatkozat ellenére valószínűleg tisztában volt Vitéz Ferenc sorsával. A Magyarkanizsán likvidált személyeket nem földelték el rendesen, és emiatt Ilija Basta járási OZNA-tiszt újratemetést rendelt el, amelyen Dobó Antal is részt vett. Későbbi elmondása szerint az áldozatok azonosításáról meglehetősen pontos adatokat rögzített.443 444 Ennek tükrében vallomása inkább a kor elvárásainak, és nem a valóságnak felelt meg. Az eljárás iratai közül érdemes megemlíteni azt, melyben a Zenta járás belügyi osztálya tájékoztatja a Zentai Járási Népbíróságot, hogy Vitéz Ferenc egykori magyarkanizsai lakost nem sújtja az állampolgárság megfosztásáról szóló törvény első pontja.144 Mindezek tükrében Vitéz Ferencet 1947. november 8-án nyilvánították holttá, és halálának időpontját 1944. október 31. napjában állapították meg.445 438 TLZ. F. 127. Járásbíróság, Zenta. Vp. 163/1946. Vitéz Ferenc magyarkanizsai lakos elleni vagyonelkobzási eljárás. 439 Uo. 440 Vitéz Ferenccel kapcsolatban ez az első ilyen jellegű jelző, amely azt bizonyítja, hogy a partizán hatalom számára minden likvidált személy - függetlenül attól, hogy követett-e el bármiféle bűnt vagy sem - háborús bűnös. 441 TLZ. F. 127. Járásbíróság, Zenta. Vp. 163/1946. Vitéz Ferenc magyarkanizsai lakos elleni vagyonelkobzási eljárás. 442 TLZ. F. 127. Járásbíróság, Zenta. Vp. 1567/1947. Vitéz Ferenc holttá nyilvánítási ügye. 443 Forró 2007. 55. 444 TLZ. F. 127. Járásbíróság, Zenta. Vp. 1567/1947. Vitéz Ferenc holttá nyilvánítási ügye. 445 Uo. 124
