Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
52 A másnap tartott tanácsülés jegyzőkönyvében olvashatjuk, hogy a bölcsészkar elfogadta a disszertációt, és Radnóti Miklóst doktori szigorlatra bocsátotta. „462. sz. Dr. Sík Sándor és dr. Zolnai Béla előterjesztik RADNÓCZI (Glatter) MIKLÓS bölcsészdoktori szigorlat iránti kéréséről szóló véleményes jelentésüket, melyben ajánlják a benyújtott doktori értekezésnek SUMMA CUM LAUDE fokozattal való elfogadását." A Kar az előterjesztés alapján RADNÓCZI (Glatter) MIKLÓS-nak: Kaffka Margit művészeti fejlődése című doktori értekezését SUMMA CUM LAUDE fokozattal elfogadja, és a jelöltet a magyar irodalomtörténetből, mint fő-, a francia irodalomtörténetből és a pedagógiailélektanból, mint melléktárgyakból szóbeli doktori szigorlatra bocsátja."25 Radnóti doktori védésére 1934. június 23-án, szombaton került sor reggel nyolc órai kezdettel. A vizsgáztatók Sík Sándor és Zolnai Béla voltak. Radnóti Miklós filológiailag rendkívül megalapozott, kétszázhetven lábjegyzetet tartalmazó értekezése - Ferencz Győzőt idézve - „irodalmi igénnyel, áttetszőén tiszta stílusban megírt tanulmány".26 1934. július 5-én a bölcsészkar dékánja, Bartók György kimutatást küldött a rektori hivatalnak „a m[agyar]. kirjalyi]. Ferencz József-Tudományegyetem Bölcsészet-, nyelv- és történettudományi Karán az 1933/34. tanévben kitüntetéssel: SUMMA CUM LAUDE eredménnyel bölcsészdoktori szigorlatot tett jelöltekről".27 28 A lista tizenegy nevet tartalmazott, köztük Baróti (akkor még Kratochfill) Dezsőét, Ortutay Gyuláét, Tolnai Gáborét. Radnóti akkor már hivatalos nevén, Radnóczi Miklós alakban szerepel a dokumentumon, bár zárójelben megadták eredeti családnevét is.2l< A lista egyébként ellentmond Ferencz Győző azon állításának, miszerint „abban az évben három disszertáció kapta a legmagasabb fokozatot, Radnótién kívül Baróti Dezsőé és Ortutay Gyuláé",29 hiszen a bölcsészkaron - mint látjuk - az 1933-34-es tanévben tizenegyen védték meg summa cum laude minősítéssel doktori értekezésüket. Radnóti már 1930 szeptemberében, beiratkozása napján kapcsolatba került az akkor még éppen csak létrejött (inkább formálódó) Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumával. A félév eleji beiratkozásnál a rektori hivatalban ugyanis mellette állt a csoport egyik alapító tagja, Ortutay Gyula. Ekkor, a várakozás közben, szóba elegyedtek, és Radnóti Miklós a „művkoll" iránt érdeklődött, s amikor megtudta, hogy beszélgetőtársa közéjük tartozik, elővette táskájából első, nemrégiben megjelent verseskötetét - Pogány köszöntő (1930) - és dedikálta Ortutaynak. Az ajánlásban az olvasható, hogy „Ortutay Gyulának kollegiális üdvözlettel Radnóti Miklós". Később mindketten úgy 25 CSML VIII. 2. 9. doboz 567/1933-34. 13-14. A kari tanács 1933-34. évi tizedik rendes ülésének jegyzőkönyve, 1934. jún. 21. 26 Ferencz Győző i. m. 291. 27 CSML VIII. 2. 8. doboz 609/1933-34. 28 1. Barna (Blau) Katalin, 2. Benkő László, 3. Dobozy Hajnal, 4. Fischer Julianna, 5. Ifj. Holló Domokos, 6. Kratochfill Dezső, 7. Latzkovits László, 8. Mokcsay Julianna, 9. Ortutay Gyula, 10. Radnóczi (Glatter) Miklós, 11. Tolnai Gábor. CSML VEI. 2. 8. doboz 609/1933-34. 29 Ferencz Győző i. m. 290.
