Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)

I. Kutatómunkánk eredményeiből

53

mesélték (s ez terjedt el irodalomtörténeti anekdotaként is), hogy a fiatal költő már az első találkozáskor „öreg szeretettel" dedikálta a verseit a későbbi néprajzkutatónak.30

Radnóti Kortárs útlevelére című versét a „művkoll" tagjainak címezte. Mint az ajánlásban fogalmazott: „A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának, a növelő közösségnek, a barátaimnak" A szöveg utolsó strófájának gondolatait talán Radnóti Miklós rövid életútja, s költészetének nagy elméleti háttere, gazdag formavilága és mély humanizmusa is igazolhatja.

Gondold el! Hogyha lázadsz, jövendő

fiatal koroknak embere hirdet

s pattogó hittel számot ad életedről;

számot ad és fiának adja át

emléket, hogy példakép, erős fa

legyen, melyre rákúszhat a gyönge növendék!

Radnótinak Szegeden több helyen volt albérlete hosszabb-rövidebb ideig. Először a Jerney-házban lakott a Széchenyi tér 8. szám alatti házban. Az I. emelet 15. számú lakás egyik szobáját bérelte. A lakrész eredetileg cselédszoba volt, még ablaka sem volt. A lichthofra néző piciny szellőzőablakból fényt nyerő szoba szegényesen volt berendezve: csak egy vaságy és egy szekrény volt a bútora. Radnóti nem szerette, ezért napját inkább az egyetemen, a könyvtárban, a kávéházakban töltötte, s csak aludni járt haza. Özvegye, Gyarmati Fanni 1969. október 18-i levelében így írt erről a szobáról Péter László irodalomtörténésznek. „Miklós voltaképpen a nagy ház egy ablaktalan cselédszobájában lakott az egyetemi időszak elején, és nem valami igazi lakásban. Magam sohasem láttam a helyet. Miklós gyűlölte és valójában csak aludni tért haza."31

Ebben a barátságtalan szobában több verse született: Októberi vázlat (1930. október 6.), Zaj estefelé (1930. október 12.), Tápé, öreg este (1930. december 6.). Ezek a művek a táj, a természet és a benne élő, azt uralma alá hajtó ember közötti harmóniát fogalmazzák meg, s finom frivolitással ábrázolják a férfi és nő közötti örök vonzódást.32 Talán ezzel kompenzálva a költőt az őt körülvevő sivár lakásért.

A szürke, kopár, nedves szoba szintén megörökítést nyert költői szövegeiben. 1931 tavaszán ugyanis ebből a kis helyiségből kobozták el második könyvének (Újmódi pásztorok éneke) példányait. Ennek a rendőri házkutatásnak az emlékét elevenítette föl - egyetemi professzorának, a piarista szerzetesnek, későbbi magyarországi tartományfőnöknek és esztétikai gondolkodónak, Sík Sándornak ajánlott - Tört elégia (1933. július 30.) című versében: „Most estébe fordult a sánta vasárnap / és itthon ülök. Bé30 Ortutay Gyula: Fényes, tiszta árnyak. Tanulmányok, emlékek, vázlatok. Bp., 1973.186-187.

31 Idézi: PÉTER LÁSZLÓ: Szeged irodalmi emlékhelyei. Szeged, 1974.111-112.

32 Radnóti szegedi motívumairól és inspirációiról bővebben: BORI IMRE: Radnóti Miklós költészete. Újvidék, 1965. 23-36.; BarÓTI DEZSŐ: írók, érzelmek, stílusok. Bp., 1971. 376-390.