Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
63 héz is úgy forradalmat csinálni, hogy a „forradalmárok" betartják a hatályos törvényeket és a rendet. Egressy Gábor, a márciusi ifjak egyike így nyilatkozik 1848. március 26-ai írásában: „Másnap, 16-án a küldöttség elrendeltetett, Pozsonyba, s Bécsbe megviendő kívánatainkat. (...) A forradalom kérni ment, még akkor is midőn követelhet, kérni egy kaszt képviseletétől, kérni fejedelmétől, a hűség bizalmával". Tehát a törvényességet és az együttműködési készséget hangsúlyozta. Kovács Lajos Széchenyi titkára március 22-i levelében a márciusi ifjak jellemzői között megemlíti: a rend és a törvények tiszteletét, irtózásukat a vértől.15 A legradikálisabb, legforróbb fejű Petőfi így írt 1848. március 11-én a dicsőséges nagyurakhoz,16 miután felvillantja lemészárlásuk lehetőségét: Nemes urak, ha akartok jöjjetek, Itt a kezünk, nyújtsátok ki Kezetek, Legyünk szemei mindnyájan egy láncnak, Szüksége van mindnyájunkr’a Hazának. Ugyanebből a versből kiderül, hogy Petőfi a franciák által annyira hangoztatott testvériség-eszmét mennyire őszintén és mennyire másként gondolta: Felejtsük az ezer éves Kínokat, Ha az úr most testvérének Befogad; Ha elveti kevélységét, Címerit, S teljes egyenlőségünk elismeri. És a megbocsátani tudó Petőfi ugyanebben a versében akarva-akaratlanul a véreskezű forradalmárokat is jellemzi, minősíti: Állatoknak tartottátok A népet; Hát ha most mint állat fizet Tinéktek? Ha megrohan, mint vadállat Bennetek, S körmét, fogát véretekkel Festi meg? Ki a síkra a kunyhókból Miljomok! Kaszát, ásót, vasvillákat Fogjatok! Az alkalom maga magát Kínálja, Ütött a nagy bosszúállás Órája! 15 KÖrmÖCZI i. m. 14-16. 16 PETŐFI Sándor összes versei. Osiris Kiadó, Bp., 2007. 890.