Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
49 Az 1933-34. tanév 1933. szeptember 11-én tartott első rendkívüli kari tanácsán a 3. számú napirendi pont a hallgatók tandíjkedvezményének és tandíjmentességének ügye volt. Az erre javaslatot tévő bizottság tagjai Buday Árpád (archeológiaprofesz- szor, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumát szervező Buday György - Radnóti barátja - apja), Zolnai Béla (Radnóti kedves tanára) és Fógel József (történészprofesz- szor) volt. A tandíjmentességet vagy tandíjkedvezményt kapó rendes hallgatók listáján 30. számmal szerepel Glatter Miklós neve, mellette a „Kt. tk.", azaz közalkalmazotti tandíjkedvezmény rövidítéssel.12 Érdekes, hogy egy évvel korábban - amikor a bizottság elnöke Sík Sándor volt, tagjai pedig Zolnai Béla és Fógel József - Sík Sándor négy kedvelt tanítványa közül Radnóti kivételével mindenki (Baróti Dezső, Ortutay Gyula és Tolnai Gábor) teljes tandíjmentességben részesült.13 A hallgatók között is hamar megtalálta a helyét a fiatal Radnóti, s bekapcsolódott a később országos hírűvé váló és a magyar művelődéstörténetbe is bekerülő Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának munkájába. Ugyancsak a szegedi egyetem - akkor még Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - bölcsészkarán szerzett doktori fokozatot. Értekezésének témája és címe Kaffka Margit művészi fejlődése volt, s ezzel az első jelentős modern magyar női író és költő első monográfusává vált. (Kaffka Margit egyébként szintén kötődött Szegedhez. Második férje volt ugyanis a szegedi Bauer Ervin orvos, Balázs Béla - eredeti nevén Bauer Herbert - világhírű esztéta és filmelméleti író testvére.)14 15 A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma - amelynek történetéről Csapiár Ferenc írt kismonográfiát,13 Lengyel András pedig értékes tanulmányokat16 - munkaprogramjában szerepelt a nyilvánosság bevonása tevékenységükbe, illetve újabb (kutatási, művészeti, elméleti, esztétikai stb.) eredményeik és szempontjaik megismertetése a szélesebb közönséggel. Ennek jegyében vitaesteket, illetve vitaindító előadásokat szerveztek; kiállításokat, színpadi eseményeket rendeztek; valamint kiadványokat jelentettek meg. Radnóti mindhárom tevékenységi körből aktívan kivette részét. Többször is előadást tartott a „művkoll" által szervezett rendezvényeken, kórusverseket írt a Hont Ferenc által vezetett szavalókórusnak, a Kollégium pedig két verseskötetét - Lábadozó szél (1933), Újhold (1935) - és egy irodalomtörténeti tanulmányát - a már említett Kaffka Margitról szóló disszertációját (1935) - publikálta. 12 Csongrád Megyei Levéltár. A Ferenc József Tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karának iratai. VIII. 2. (a továbbiakban: CSML VIII. 2.) 8. doboz 154/1933-34. 4. A kari tanács 1933-34. évi első rendkívüli ülésének jegyzőkönyve, 1933. szept. 11. 13 CSML VIII. 2. 7. doboz 183/1933-34. 4. A kari tanács 1932-33. évi második rendkívüli ülésének jegyzőkönyve, 1932. szept. 20. 14 LENGYEL András: „És egyszerre Itália lett a lusta, magyar város" Kaffka Margit és Szeged. Szeged [folyóirat], 2002. 6. sz. 20-25. 15 CSAPLÁR FERENC: A Szeged Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Bp., 1967. 16 LENGYEL András: Útkeresések. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 1991. 209^491.
