Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
47 ti-monográfia készítője, Ferencz Győző is az előbbiekhez hasonló állásponton van: „Radnótit szegedi éveiben döntő szellemi hatások érték. Ez a szellemi hatás többrétegű volt. Jelentette magát az egyetemi képzést: a rendszeres irodalomtörténeti, nyelvészeti és pedagógiai stúdiumokat. Ezek mellett életre szóló befolyást jelentett Sík Sándor barátsága és katolicizmusa, valamint a Szegedi Fiatalok baloldali mozgalma."4 A szegedi egyetemen - az Erdélyből az impériumváltás miatt menekülni kénytelen kolozsvári egyetem jogutódján - az 1930-as években modern szellemiségű, nyitott gondolkodásmódú, európai látókörű és ismertségű professzorok oktattak. Radnóti Miklós tanárai között volt Sík Sándor (magyar irodalomtörténet), Zolnai Béla (francia nyelv és irodalom) és Várkonyi Hildebrand Dezső (pszichológia és pedagógia). Sík Sándor (1889-1963) költő, műfordító, irodalomtörténész, akadémikus piarista szerzetes volt, akit Klebeisberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter 1929 végén nevezett ki a szegedi egyetemre a magyar irodalomtörténet tanárává. Sík 1930 és 1944 között volt Szegeden professzor, s ezekben az években széles tanítványi kört alakított ki. A második világháború után a Kegyes Tanítórend magyarországi tartományfőnökeként és a Vigília című katolikus folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedett.5 Radnótival hamar jó kapcsolatba került, szűkebb tanítványi köréhez tartozott, gyakran tartott „magánszemináriumokat" tehetségesebb és érdeklődő hallgatóinak. Radnóti Miklóson kívül ezeken az 1930-as évek első felében Tolnai Gábor, Baróti Dezső, Ortu- tay Gyula vett részt. Radnóti költői és személyes útkeresését szeretettel kísérte figyelemmel Sík, s szimpátiáját csak erősítette, hogy maga is asszimilálódott és keresztény hitre tért zsidó családból származott. Egész későbbi kapcsolatukra jellemző első, 1930. szeptember 12-i találkozásuk, amelyről Radnóti Gyarmati Fanninak levélben számolt be. A professzor már ismerte a költőt, az 1929-ban megjelent Jóság című antológiából. Amikor a beszélgetés közben kiderült, hogy Radnóti budapesti, megkérdezte tőle: „miért jött ide?". „Kicsit elkeseredve mondtam neki - írja Radnóti levelében -: mert van egy hibám főtisztelendő úr, zsidó vagyok, kénytelen voltam. Fölállt, odajött a karosszékhez, amiben ültem, és két kezét a két vállamra tette. Nehéz bizony, de nem baj az öcsém, vigasztalt."6 Radnóti Sík Sándorhoz írta irodalomtörténeti doktori értekezését, s élete végéig kapcsolatban maradt vele. Zolnai Béla (1890-1969) irodalomtörténész, nyelvész, akadémikus 1925 és 1940 között volt a szegedi egyetem professzora (később a kolozsvári, majd a budapesti egyetemen tanított). Szegedi éveiben barátságot kötött Juhász Gyulával. Támogatta a pályakezdő Radnótit, s a szerkesztésében 1927 és 1942 között megjelent Széphalom című fo4 Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete. Kritikai életrajz. Bp., 2005.173. 5 Életrajzáról, művészi és tudományos pályájáról bővebben: BARÓTI DEZSŐ: Sík Sándor. Bp., 1988.; MÁTÉ ZSUZSANNA: Sík Sándor - a szépíró, az irodalomtudós és az esztéta. Szeged, é. n. [2005].; A százgyökerű szív. Levelek, naplók, visszaemlékezések Sík Sándor hagyatékából. Vál., s. a. r., jegyz.: SZABÓ JÁNOS. Bp., 1993. 6 Idézi: Ferencz Győző i. m. 174.
