Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
48 lyóiratban a fiatal költő több versét publikálta. Irodalomtörténészként szellemtörténeti megközelítésmódot alkalmazott. Foglalkozott nyelvészettel is, s a francia irodalomtörténeten kívül a tizenhat-tizennyolcadik századi magyar irodalmat kutatta.7 Radnóti hozzá írta francia szakos diplomamunkáját, s a professzor tanítványa doktori értekezését is érdeklődve olvasta, a doktori szigorlaton pedig vizsgáztatóként működött közre. Szegedi professzorainak (Sík Sándor és Zolnai Béla) nagy és életre szóló hatására mutat, hogy Radnóti Miklós Zolnai Bélát kérte meg a keresztapaságra, a katolicizmus legfontosabb beavató szentségében pedig - Gyarmati Fannival együtt - Sík Sándor részesítette 1943. május 2-án a budapesti Szent István bazilikában. A keresztelőn Zolnai profesz- szort távollétében Radnóti egyik legjobb barátja, Ortutay Gyula helyettesítette. Várkonyi Hildebrand Dezső (1888-1970) filozófus, pszichológus, pedagógiatudós 1929 és 1940 között lélektant és neveléstudományt tanított a szegedi egyetem bölcsészkarán. Bencés szerzetes volt (szerzetesi neve a Hildebrand), 1947-ben azonban elhagyta rendet és a papi pályát, s megnősült. Szegeden Tettamanti Bélával megalapította a Nevelésügyi Szemlét, 1934-től 1944-ig pedig a Magyar Psychologiai Szemle szerkesztője volt.8 Várkonyi a legmodernebb pszichológiai iskolák - Sigmund Freud, Carl Gustav Jung és Jean Piaget - módszertanát és eredményeit ismertette előadásain. Támogatta a Szegedi Fiatalok falukutató, lélektani és szociológiai tevékenységét. A csoport egyik tagja, Tömöri Viola hozzá írta doktori értekezését 1935-ben, ami - akárcsak Radnótié - a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának gondozásában meg is jelent.9 A Ferenc József Tudományegyetem behatási díjnaplója 1930-31. évi első félévi kötetének 526. sorszámú bejegyzése szerint Radnóti Miklós 1930. szeptember 13-án iratkozott be a szegedi egyetem bölcsészkarára. Összesen 147 pengőt fizetett (ez tartalmazta a 102 pengő tandíjat és 45 pengő egyesületi illetéket).10 A második szemeszterre 1931. január 27-én iratkozott be, ekkor azonban - a díjnapló 1100. számú bejegyzése alapján - már csak 62 pengőt fizetett (ebből 25,50 pengő tandíj, 36,50 pengő pedig egyesületi illeték volt), ugyanis „fél mentességet" és tisztviselői tandíjkedvezményt kapott.11 A dolog érdekessége, hogy nem lett volna jogosult, hiszen nem köztisztviselő, illetve közalkalmazott családból származott. A kedvezmény biztosítása mögött atyai jó barátja és pártfogója, Sík Sándor állhatott, aki ebben az időben a tandíjkedvezményekért felelős tagja volt a bölcsészkar professzori testületének. 7 Lásd bővebben: BenkŐ LÁSZLÓ: Zolnai Béla élete és munkássága. 1890-1969. Bp., 1990.; MlSKOLCZY AMBRUS: Szellem és nemzet. Babits Mihály, Szekfű Gyula, Eckhardt Sándor és Zolnai Béla világáról. Bp., 2001. 8 RÓKUSFALVY PÁL: Várkonyi Hildebrand Dezső életműve. In: Várkonyi (Hildebrand) Dezső emlékkötet. Szerk. Zakar András. Szeged, 1988.151-161. 9 TÖMÖRI VIOLA: A parasztság szemléletének alakulása. Szeged, 1935. 10 Csongrád Megyei Levéltár. A Szegedi Tudományegyetem questori hivatalának iratai. Behatási díjnapló. VIII. 9. (a továbbiakban: CSML VIII. 9.) 89. kötet 1930-31 ./I. félév 19. Egyetemi anyakönyvi lapján az 1930. szept. 12-i dátum szerepel. ” CSML VIII. 9. 90. kötet 1930-31./II. félév 39.
