Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
19 2) A fölérendelt hercegségből a kolonizáció és az irtások következtében egyes területek önállósodni tudtak. Ilyen volt például a szűk értelemben vett Ausztria és Stájerország. 3) Tartomány kialakulhatott grófságok összeolvadásából is, ilyenkor új egységes terület alakult ki. Salzburg esetében az egyházi birodalmi fejedelem a grófsági jogokat kumulálta a saját kezébe, és várnagyai függő helyzetben maradtak. 4) Az egyházi birodalmi fejedelem egyik várnagya volt az, aki egyesítette a grófsági jogosultságokat, és egyben a korábbi hatalmi formát ki is kapcsolta. Ez történt Tirol esetében. 5) Vorarlberg esetében a Habsburgok az egyes uradalmi-uralmi területeket szinte felvásárolták szívós gazdasági politikával. 6) A már meglévő territórium-tartománynak a kettéosztásából jött létre Alsó- és Felső-Ausztria. 2. A reformhullámok (modernizációs kísérletek) Ausztria alkotmánytörténetét az újkortól kezdve reformhullámok, modernizációs kísérletek (a burgundi államépítési kultúra átvétele, a felvilágosult abszolutizmus kora, végül a XIX. századi neoabszolutizmus időszaka sorolható ide) és stagnálások váltakozó periódusaként is le lehet írni. Az első időszakban, az 1500-as években konszolidálódtak kül- és belpolitikában egyaránt. Csak egy laza kötelék tartotta össze az egyes területeket, annyi, hogy a tartományúr mindenütt a Habsburg-házból származott. A XV. század végén a burgundi házassággal, majd ezeknek a területeknek a megöröklésével új dimenzió kezdődött. Az uralkodóház szerteágazó politikát folytatott azzal, hogy különböző dinasztikus házasságokat kötött. Az 1526-os mohácsi vész és a török előretörés következtében úgy tűnt, hogy végre a Habsburgok az összes tartományuk birtokában tudnak koncentrálni az Oszmán Birodalom elleni harcra. Ez maga után vonta volna azt is, hogy egységes cél érdekében összefogták volna az összes birodalmi területet. Köztük az újabban szerzetteket: a cseh és a magyar korona uralma alatt álló területeket is. Azonban nem ez történt. Az újkor elején meredek fordulatot vett a nagyhatalmi politika iránya. Ez súlyos következményekkel járt. Miksa, miután elvette a burgund örökösnőt, európai és világpolitikai célokkal (spanyol trón) egészítette ki az eddigi német birodalmi politikát, utódai követték ezt. A XVI. és XVII. század folyamán a ke- let-közép-európai szempontok, beleértve a magyar érdekeket is, egyre inkább háttérbe szorultak. Az évszázadok alatt kifinomult, európai szinten is elismert, munkastílust és szervezési megoldásokat egyesítő burgundi államépítési művészet eredményei nemcsak a Habsburg örökös-, hanem a magyar tartományokban is fellendülést, modernizációt hoztak. Ezek leginkább a kormányhatóságok (dikasztériumok) felállításában érhetők
