Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
20 tetten. Ezek kollegiális szervek voltak. Közülük a legjelentősebb - pénzügyi-gazdasági szinten - az Udvari Kamara (majd a Magyar Kamara) volt. A korszerűsítő tevékenység nemcsak pénzügyi-gazdasági, hanem hadügyi szempontból is jelentkezett. Az Udvari Haditanács, a hadügyek intézésének központi szerve lett. Ezek a reformtörekvések megjelentek a felvilágosult abszolutizmus uralkodóinál is. Az osztrák jogtörténetírás a Habsburg-dinasztia tartományait 1749-ig rendi államok monarchikus uniójának tekinti. Az abszolutista törekvések azonban egyre inkább gátat szabtak az egyes territóriumokban lévő rendi hatalmi tényezőknek. Ezeket a külön tartományokat hatalmi szervezet fogta össze, amely a közös tartományúron túl megnyilvánult a központi hatóságokban, (pl. Udvari Kamara, Udvari Haditanács). Ezáltal sokszor közös jogrend is megvalósult. Ezt követi egészen az ancien régime (a régi rend) összeomlásáig, 1848-ig a monarchikus állam, ami differenciált föderalizmussal rendelkezik. Itt mélyreható szervezeti és hivatali reformok mentek végbe. „Általános törvények" rangjára igényt tartó központi normákat bocsátottak ki. Ez a monarchikus unió így jól szervezett állammá vált. Ez a törekvés azonban nem számolta fel a hatásköreiben szándékosan legyengített tartományokat. Ismételt reformok próbáltak, kívántak modernebb berendezkedést adni ennek az ilyen módon tömörülő tartomány-együttesnek. A középkortól kezdve kiemelendő az Udvari Kamara és az Udvari Haditanács hatásköre. Ez utóbbi igen erősen összekapcsolta a Habsburg-tartományokat. Ennek a dikasztériumnak a hatásköre már de jure kiterjedt a Magyar Királyság területére, nemcsak de facto, mint az Udvari Kamaráé. Az Udvari Haditanács ezen kívül a katonai ügyeken kívül a XVIII. századig sajátos módon a potenciális katonai ellenfelekkel szemben folytatott diplomáciai tárgyalásokra is hatással bírt.1 Magyarország a Habsburg Birodalomba az 1526-os mohácsi csatavesztést és az ország három részre szakadását követően tagozódott be Habsburg Ferdinánd magyar király jóvoltából. A török elleni védelem kiadásai (hadügy, pénzügy) tették Magyarországot a birodalom ügyévé. A magyar király a török elől áttette a székhelyét előbb Pozsonyba, majd Bécsbe, és innen irányította a törökellenes küzdelmeket. így a Habsburgok udvari hatóságai egyre inkább beleszólhattak a magyar ügyekbe, a katonai védelem közös üggyé vált. így valóságosan működő kapcsolat alakult ki az örökös tartományok és a Magyar Királyság között. E kapcsolat alapja tehát a törökellenes katonai, pénzügyi, diplomáciai küzdelem.2 Az uralkodó magyar ügyekben is az udvari tanácsosaira hagyatkozott.3 IFJ. PINTÉR ISTVÁN 1 Kajtár István 2005.133-135. 2 Kajtár István: Egyetemes Állam és jogtörténet I. Dialóg-Campus Kiadó, Bp.-Pécs, 1997.187. 3 Elhangzott a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület konferenciáján, Szegeden, a Dugonics András Piarista Gimnáziumban 2011. március 25-én.
