Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
IV. Honismereti események megyénkben
155 dennapi munkában, szórakozásban. Ennek szerves folytatásaként Csorna Zsigmond: A szőlő és bor társadalmi, gazdasági és történeti szerepe Magyarországon címmel tartotta meg a délelőtt első előadását. A történelmi korok borkultúrájának felvázolása mellett, beszélt arról, hogyan hatja át mindennapjainkat a szőlő és bor, hogyan jelenik meg a szólásokban, versekben, népdalokban. Beszélt a nemzeti érdek, az ország arculatának fontosságáról, a magyarországi szőlőhegyek jelentőségéről, a természeti adottságok meghatározó szerepéről. Hála József: Aranyat termő és kővé vált szőlő - szőlő a mondákban című előadásában a téma széles irodalmából adott ízelítőt. Neves tudósokat sorolt föl, akik emlegetik az aranyszálak és az aranymagvak előfordulását. Mutatott iparművészeti emlékeket a Nemzeti Múzeumból, rajzokat az aranyszálakról. Rámutatott a széles irodalmi cáfolatokra, természettudósok vitáira. (A növényből kiszivárgó cukor, a mézga vagy az egyik poloskafaj petéinek megtévesztő arany csillogása.) Egy biztos, a cseppfolyós arany - maga Tokaj és vidéke. A szünetben Bóta Piroska ismertette a Honismeret folyóirat új előfizetőinek szervezéséért járó ajándék- csomag tulajdonosának nevét. A hódmezővásárhelyi Lőkös Sándorné nevét húzták ki az esélyesek közül, (a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület tagja). Szünet után az előadások sora Dénesi Tamás: Az egyházak és a bor című előadásával folytatódott. Beszélt a liturgia és a bor kapcsolatáról a zsidó kultúrában, a keresztény vallásban. Beszélt a bencések szerepéről, Szent Benedek tanairól, illetve Pannonhalma jelentőségéről. Löffler Erzsébet A szőlő és a bor a helyi művészetben című előadásában többek között elemezte Szikora György: Dionyszosz alakja a noszvaji De la Motte kastély freskóján című művét, Debreczeni Zsóka, Pelcz Zoltán: Bacchus szobrát, Anton Kern: A részeg Noé című művét, az egri bodnárok pecsétjét, a szőlőfürtökkel díszített Fazola-kaput, az egri cisztercita templom főoltárát, mely Anton Krauss műve, a minorita templom padjának díszeit. Csorba Csaba: Szőlő a címerekben című előadásában megismertetett bennünket a címerek alapértelmezésével, bemutatott néhány megyei címert, válogatott a települések címereiből és a családi címerekből is. A második nap előadásainak sorát G. Szabó Zoltán - Juhász Katalin: A bor a dalban és a zenében, 16-17. századi bordalok című előadása, zenélése, éneklése és éne- keltetése zárta. A közös éneklés és az előadás dalai megteremtették a kellő hangulatot az esti műsorhoz, amely a Musica Aulica Régizene Együttes előadása volt. Vezetőjük Kovács István. Udvari zenét játszottak a középkortól a barokkig, a különböző nemzetek táncait bemutatva - fergeteges sikert aratva. Július 4-én Somfai Tibomé adta meg az alaphangulatát a napnak, a Segítsd Uram a gazdákat... kezdetű dal eléneklésével. Ezután Förhénci Horváth Gyula ismertette a régi és mai borünnepeket, majd Veres Gábor: Föld alatti mennyország - pincék, pincesorok, présházak című előadásában a feldolgozás és a tárolás építményeit mutatta be. Külön fejezetet szánt az egri borpincéknek. Kemecsi Lajos: Mesterségek a szőlő és bor szolgálatában címmel tartott előadást, melyen belül megismertette a hallgatóságot a kézművesség fogalmával, jellemzőivel, a céhes hagyományokkal. Szót ejtett az üveggyártás,
