Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
IV. Honismereti események megyénkben
156 fémművesség, kovács-és kádármesterség, bognár, kerékgyártó és fazekasok szerepéről. A szünet után még két előadás hangzott el, Majdán János: Bor, egészség, kultúra, bor- ivási szokások a gasztronómia hagyományaiban, valamint Gál Lajos: Szőlész-borász dinasztiák címmel. Délután szekcióülések zajlottak. Az 1. szekciót Nemes Lajos vezette, melynek témája: történeti kérdések, építészet, irodalom, zene volt. A 2. szekcióban Petercsák Tivadar vezetésével a népi ipar és a népművészet megjelenése a szőlészetborászat eszközeiben témát boncolgatták. A 3. szekcióban pedig a szőlő és borkultúrához kötődő ünnepeket, szokásokat, a régi és mai hagyományokat tárgyalták meg Halász Péter vezetésével. A nap fakultatív programokkal zárult. Július 5-én tanulmányutakra indultak az Akadémia résztvevői. Három útvonalból lehetett választani Heves megye mátrai és bükki tájain. Az első csoport tagjai Sírok - Recsk - Mátraderecske - Párád - Parádsasvár nevezetességeit nézhették meg avatott vezetők segítségével. A második csoport első jelentős megállóhelye Kápolna volt, ahol az 1849-ben zajló csata elesettjeinek emlékére 1869-ben országos adakozásból emlékművet állítottak. Az emlékművel szemben áll az az emlékoszlop, amely annak állít emléket, hogy Károlyi Mihály 1919. február 23-án, ünnepélyes keretek között, jelképesen itt fogott hozzá saját birtokán a földosztásnak. Megnéztük azt a szobor- kompozíciót is, melyet 1999-ben a csata 150. évfordulójára Sebestyén Sándor szobrászművész készített. A Millenniumi Emlékparkban láthattuk azt a három hársfát, melyen a csata ágyúi okozta sérülések megmaradtak. Aldebrőre érkezve a helység polgármestere fogadta a csoportot. Beszélt a település lehetőségeiről, majd bemutatta a Rácz Pál-emlékszobát, melyre megérdemelten büszkék a lakosok. Természetesen Feldebrő nem maradhatott ki az útvonalból, ahol a Szent Márton plébániatemplom megtekintése volt a cél. Feldebrő után Verpelét következett, ahol a Varsányi Pincészet hűvös pincéiben megpihenve, nagy megelégedettséggel kóstolgattuk a híres pincészet híres borait. Továbbhaladva Domoszlón álltunk meg egy újabb borkóstolás erejéig, ahol elsősorban desszertborokat kóstolhattunk édes, fahéjas túrós lepény kíséretében. Közben a helyi asszonykórus műsorát hallgathattuk. Kirándulásunk Gyöngyösön zárult a ferencesek könyvtára és temploma megtekintésével. Utunk során mindenütt szeretettel és barátsággal fogadtak minket, melyet ezúton is köszönünk. A harmadik csoport Szilvásvárad - Bélapátfalva. - Felsőtárkány útvonalat járta be. Nekik is különleges helyi élményekben volt részük. Július 6-a már a zárás napja volt. A szekcióvezetők beszámolója után még Zilai Zoltán: A borok útja régen és ma, borturizmus, borfesztiválok címmel tartott előadást. Ezt követte Debreczeni-Droppán Béla beszéde, melyben értékelte, összegezte az Akadémia munkáját, mindenkinek megköszönve tevékenységét. Bejelentette, jövőre Fejér megye ad otthont a következő Országos Honismereti Akadémiának, Székes- fehérvár központtal. Az egriek átadták a hagyományok továbbvitelét jelképező fokost a székesfehérváriaknak, Kálmán Katalin elnöknek és Nagy Éva titkárnak. ORMOS ZSUZSANNA
