Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Rónay Lajos főispánsága (1881–1886)

Hódmezővásárhely frissen összeállított és elfogadott szervezeti szabályzatát.268 269 270 Az új szabályzat végleges verzióját Hódmezővásárhely közgyűlése 1887. február 15-én fogadta el, a belügyminisztérium pedig április 14-én erősítette meg. így az a különleges helyzet állt elő, hogy 1886-ból és 1887-ből is létezik Hódmezővá­sárhelynek érvényes szabályrendelete.“69 Az általános tisztújítást az 1886. január 8-ai és 9-ei közgyűlésen ejtettek meg. Mivel a város szervezeti szabályzatát a belügyminiszter még nem hagyta jóvá, így csak a már meglévő állásokat lehetett betölteni, a friss szabályrendelet­ben tervezett újabbakat még nem. A tisztújítás előtt a főispán emelkedett szólás­ra, a megválasztott tisztviselővel szembeni elvárásait ecsetelve: kipróbált hazafi­úi hűség, megfelelő elméleti képesség gyakorlati jártassággal párosulva, emye- detlen ügybuzgalom, és mindenekelőtt feddhetetlen erkölcsi élet. A polgármeste­ri tisztségre az egy esztendeje a leköszönt Ábrái helyére megválasztott Kristó Lajos, valamint Baksa Lajos temesvári ügyvéd pályázott; a tisztséget ismét Kris­tó nyerte el, 121:57 arányban. A tisztújítás az egyéb tisztikari posztokon sem hozott földrengésszerű változást: ezen állások 80%-át ugyanaz a személy töltötte be 1886 januárja után is, mint korábban.2711 A főispán a tisztújítás végeztével elismerését és őszinte köszönetét fejezte ki a törvényhatósági bizottság tagjainak a kétnapos munka alatt tanúsított férfias és higgadt magatartásukért, mire Szabó Mihály javaslatára a közgyűlés is jegyzőkönyvileg szavazott köszönetét Rónay- nak.271 A főispán a belügyminiszternek örömmel jelenthette, hogy az általános tisztújítást „példás rendben s a létező erők lehető legjobbjai megválasztásával” ejtették meg.272 A vásárhelyi leköszönés útjára az előző időszak botrányai által megtépázott tekintélyű Rónay 1886 tavaszán lépett. A helyi sajtó is megemlítette, hogy már­ciusban Csongrád megyei és vásárhelyi főispáni teendői miatt pl. nyolc napon keresztül volt kénytelen távol lenni családjától, akkor is csak egészségi problé­mái miatt tért haza Kiszomborba.273 Júliusban a vásárhelyi közgyűlést azért kel­lett elhalasztani, mert a főispán felesége betegsége miatt nem jelenhetett meg, holott mindenképp ő akarta vezetni a gyűlést.274 275 Rónay Lajosné Horgosi Kárász Borbála július 20-án hunyt el, ami végképp megtörte a főispánt, gyásza miatt ebben a hónapban egyáltalán nem is került sor közgyűlésre Hódmezővásárhe­lyen.2 3 Ehhez járult még, hogy az új törvényi rendezés kapcsán a főispánnak 268 MNL CSML HL Közgy. jkv. 278/1886. (08. 10.); MNL CSML HL Főisp. ir. 103/1886., 115/1886. 269 MNL CSML HL Közgy. jkv. 35/1887. (02. 15.), 101/1887. (04. 19.); Hód-Mező-Vásárhely Törvényhatósági Joggal Fölruházott Város szervezeti szabályrendelete. Hódmezővásárhely, 1887. 270 MNL CSML HLKözgy. jkv. 5-19/1886. (01. 08.), 20-53/1886. (01.09.); HMV 1886. jan. 10. 271 MNL CSML HL Közgy. jkv. 60/1886. (01.09.); MNL CSML HL Főisp. ir. 16/1886. 272 MNL CSML HL Főisp. ir. 7/1886. 273 HMV 1886. márc. 21. 274 VV 1886. júl. 15. 275 MNL CSML HL Főisp. ir. 110/1886.; VV 1886. júl. 22., júl. 29.; HMV 1886. júl. 25. 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom