Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Dáni Ferenc főispánsága (1873–1880)
fordult elő, hogy az első nap után távozott volna, átadva az ülés elnöki posztját a polgármesternek. Rendszerint a közgyűlés előtti nap estéjén érkezett vonattal Szegedről és az ülés utolsó napjának végén már utazott is haza; ritkán fordult elő, hogy maradt volna még egy fél vagy teljes napot a közgyűlés befejezése után is Hódmezővásárhelyen. Ha valami maradásra tudta bírni az ülések után is a főispánt, az általában a város tanügyével, iskoláival volt kapcsolatban. Dáni Ferenc főispán ismert volt a tanügy fejlesztése iránti elkötelezettségéről, Szegeden is a nevelésügy egyik leglelkesebb barátjaként ismerték. A közigazgatás beindítása mellett Hódmezővásárhelyen is rendszeresen szakított időt a városban működő iskolák meglátogatására, így már a beiktatása másnapján, 1873. június 16-án megjelent az evangélikus népiskola vizsgáján, ahol elégedetten nyugtázta, hogy e jeles alkalomkor milyen nagy számban jelentek meg az érdekelt szülők is.104 November 20-án a földműves iskolát látogatta meg, kb. egy órát időzve az intézményben. Miközben dicsérte a növendékek „biztos és egyenes feleleteit”, megdöbbenve jegyezte meg, hogy az Alföld szívében, egy földművelésből élő városban a lakosság ilyen csekély érdeklődést tanúsít a földműves iskola irányában: a közel 50 ezres város csupán 20 növendéket tudott ebbe a létfontosságú intézménybe kiállítani.105 Az első számonkérő szék két napja alatt is szakított a főispán időt arra, hogy meglátogassa a vásárhelyi iskolaszék gyűlését, mint ahogy később feltűnt a főgimnázium ifjúsági majálisán, vagy éppen gyakorlati tomaelőadásán is.106 A közgyűlések vezetése mellett másik rendszeres, törvényben előírt teendője a számonkérő szék megtartása volt a főispánnak, azaz a városi hivatalok törvényes működésének, ügykezelésének ellenőrzése, elsősorban a hátralékok minél alacsonyabban tartása céljából. Az 1886. évi XXI. te. bevezetéséig évi egy, utána évente két számonkérő széket (közkeletű nevén „skontrót”) tartottak a főispán vezetésével. Az intézmény bevezetése után két évtizeddel a helyi sajtó vont mérleget e számonkérésről: „olyféle ellenőrzése a közigazgatási tisztviselők munkájának, mint az évzáró vizsga az iskolákban, a mi mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy megmutassa, mekkora eredményt értek el a lefolyt idő alatt. Az eredmény a véletlentől függ a vizsgán is, meg a számonkérőszéken is.”107 108 Mechanikus ellenőrző szerv volt, amely számszakilag ellenőrizte a lezárt és bevég- zetlen aktákat, az elvégzett munka minőségével azonban általában nem törődött. Dáni első alkalommal 1874. szeptember 30-án és október 1-jén tartott ilyen „scontralis széket”, melyről jegyzőkönyvet kellett felvennie, s azt egyrészt a törvényhatóság közgyűléséhez, másrészt a belügyminisztériumhoz beterjesztenie."Is Október 30-án igazoló székké alakulva újra ülést tartott a számonkérő 104 HMV 1873. jún. 22. 105 VK 1873. nov. 30. 106 HMV 1874. okt. 4., 1875. máj. 16., jún. 13. 107 VV 1894. júl. 15. 108 HMV 1874. okt. 4. 34
