Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Dáni Ferenc főispánsága (1873–1880)
A már kevésbé látványos dolgos hétköznapok alkalmával a főispán ritkán látott vendég volt a városban, a helyi közélet szereplői afféle előkelő idegenként is tekintettek rá, aki akkor jelent csupán meg, amikor előírták neki, illetőleg akkor, ha baj volt. Dáni Ferenc Szegeden élt, és elsősorban is Szeged főispánja volt. Másfél évig állt párhuzamosan Szeged, Kecskemét és Hódmezővásárhely városok élén, és a fontossági sorrend is a fentiek szerint alakult; már a beiktatása utáni első vásárhelyi közgyűlésről hiányzott, mivel az azt megelőző napon Szegeden, az azt követőn pedig Kecskeméten volt közgyűlés, és azokat illette meg az elsőbbség. Később is gyakran volt távolmaradásának oka másik város közgyűlése, Szeged egyértelmű prioritást élvezett, de ha Kecskemét és Vásárhely egy napon tartott közgyűlést, a főispán az előbbién vett részt. Ennek ellenére igyekezett minél több hódmezővásárhelyi közgyűlésen is jelen lenni, teljes főis- páni működése alatt a helyi gyűlések 65%-át vezette ő, ugyanez az arány abban az időszakban, amikor még három törvényhatóságot irányított, csupán 43% volt. Az 1870. évi XLII. te. III. fejezete értelmében a törvényhatóság közgyűlésének elnöke a főispán, akadályoztatása esetén a városokban a polgármester volt. Az elnök nyitja meg és zárja be a közgyűlést, tartama alatt ő őrködik a rend felett: Dáni időszakában a renddel nemigen volt probléma, még politikai ellenfelei is elismerték, hogy komoly érzéke volt a tanácskozások normális mederben tartásához. Olyan eset Hódmezővásárhelyen ritkán fordult csak elő a törvényhatósági korszakban, hogy mind a főispán, mind a polgármester távol legyen, ezen kevés alkalomkor a helyettes polgármesterként fungáló főjegyző, később az önálló állássá vált polgármester-helyettesi poszt betöltője vezette le a közgyűlést. Hódmezővásárhelyen már a kezdeti időszakban komoly problémát jelentett a törvényhatósági bizottsági tagok közönyös viselkedése, általában csak töredékük vett részt a közgyűlések jelentős részén, emiatt a főispán gyakran panaszkodott, nem egy esetben a helyi lapok szerkesztőit kellett a város vezetőinek megkérniük arra, hogy a sajtó hasábjain buzdítsák a képviselőket a minél nagyobb számban való megjelenésre. A közgyűlésről jegyzőkönyvet vezettek, melynek egy hitelesített példányát a főispánnak fel kellett küldenie a belügyminiszterhez. Dáni főispán hódmezővásárhelyi tartózkodásai alapvetően a közgyűlések köré szerveződtek. A város szervezeti szabályzata értelmében havonta egyszer tartottak rendes közgyűlést, rendkívülit pedig a törvény értelmében annyiszor, ahányszor csak „a körülmények igényelték”. Dáni főispáni időszakában, azaz az 1873-tól az évtized végéig évi átlagban öt rendkívüli közgyűlést tartottak a havi egy rendesen felül; a kezdeti időszakban többet, az évtized végére évente hár- mat-négyet. Dáni főispán idején a közgyűlések kétharmada volt egynapos és egyharmada kétnapos, háromnapos ülés egyetlen esetben fordult csupán elő, 1875 novemberében, a következő évi költségvetés tárgyalása alkalmával. A főispán - ha megjelent - általában végig részt vett a többnapos gyűléseken, ritkán A kezdet nehézségei 33
