Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Simkó Elemér főispánsága és a végjáték (1939–1944)

Endrey Béla lett, kinevezésére 1944. április 26-án került sor.1350 Endrey már korábban, 1943. december 27-től 1944. február 1-jéig is ellátta a főispáni és közellátási kormánybiztosi teendőket, az akkor szabadságát Budapesten és Mátraházán töltő Simkó helyetteseként,1351 vásárhelyi főispáni megbízatása azonban csak rövid ideig tartott (egyetlen közgyűlés fért pl. csak bele, június 26-án), miközben 1944. május 13-án Baja város főispánjává is kinevezték.1352 Endrey bevallottan nem akart főispán lenni: egyik polgármesteri hivatalos útjáról este hazatérve szembesítette családja a „meglepő hírrel”; Endrey szavai szerint gyakorlatilag „parancsnak engedelmeskedett”, amikor elvállalta a posztot.1353 Polgár- mesteri utódját, a ceglédi Sárkány Gyulát az 1942. évi XXII. te. 3. §-a, a tisztviselők kinevezési rendszerének életbe léptetése alapján Jaross Andor belügyminiszter nevezte ki posztjára 1944. június 1-jén.1354

Endrey főispán vásárhelyi beiktatására 1944. május 11-én került sor, az ünnepi aktust a helyi sajtó „az új magyar élet hitvallása és fogadalomtétele” kitétellel értékelte. Reggel sor került a szokásos református és római katolikus istentiszteletekre, majd a díszközgyűlésen elnöklő Bereczk Pál polgármesterhelyettes köszöntötte „a tisztelet és a szeretet szavaival” az évtizedek óta a város szolgálatában álló új főispánt. Az eskü letétele utáni székfoglalóban a főispán ismét utalt rá: „a megbízást nem kerestem, de munkás magyar lélekkel vállaltam”. A korszellem áthatotta beszédét: a nemzet stabil és egységes, aki ezt az egységet meg akarná bontani, az szembetalálná magát „az új magyar életet rég sóvárgó nemzettel, és tudom, elsöpörné a magyarok Istenének szent haragja”. Endrey külön kihangsúlyozta, hogy pártpolitikával sohasem foglalkozott, így nem ez fogja irányítani főispáni működése során sem. Minden egyéni és pártérdeket alá kell rendelni „a magyar jelennek”, most nem beszélni, politikailag kritizálni kell, hanem haladni a kitűzött úton, dolgozni és cselekedni: a szebb jövőért mindenkinek még több áldozatot kell vállalnia. A tisztikar nevében Nagy Gábor főjegyző köszöntötte, majd Lénárt János országgyűlési képviselő üdvözölte a főispánt, aki a küldöttségeket fogadta a díszközgyűlés után, végül a Fekete Sasban elköltött ebéd zárta a napot. A megszokott koreográfia szerint ez volt az utolsó főispáni beiktatás Hódmezővásárhely történetében.1355 1356

Endrey az elődje által is fizetett évi 800 P bér fejében beköltözött a városházi főispáni lakásba,13"6 a kisgyűlés rendkívüli ülésén pedig „az Ő személye iránti

1350 MNL CSML HL Főisp. ir. 229/1944.; Mudrák József: i. m. 395.; NÚ 1944. ápr. 27.; VRÚ 1944. ápr. 28., ápr. 30.

1351 MNL CSML HL Főisp. ir. 504/1943.; VRÚ 1943. dec. 29., 1944. jan. 23.

1352 Mudrák József: i. m. 392.; VRÚ 1944. máj. 21., jún. 11.

1353 NÚ 1944. ápr. 27.

1354 MNL CSML HL Közgy. jkv. 138/1944. (06. 26.); MNL CSML HL Kisgy. jkv. 209/1944. (06. 24.); Makó Imre: Sárkány Gyula. In: Hmv. tört. aim. 146.

1355 NÚ 1944. máj. ll.;VRU 1944. máj. 12., máj. 14.

1356 MNL CSML HL Kisgy. jkv. 276/1944. (06. 24.); MNL CSML HL Főisp. ir. 238/1944., 240/1944.; VRÚ 1944. máj. 20.

265