Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Simkó Elemér főispánsága és a végjáték (1939–1944)
megbecsülés és iránta érzett szeretet kinyilvánítása céljából” felajánlottak személyes használatára egy általa kiválasztott kocsit a város fogatai közül.1357 Endrey azonban másfajta kocsiban is gondolkodott: a Vásárhely és Baja közti ingázás okán május 27-én azt kérte Somsich Béla miniszteri titkártól, hogy az általa használt jármű (a város tulajdonában lévő Adler típusú kocsi) helyett „egy zsidóktól átvett, jó gumikkal ellátott személyautót” bocsássanak rendelkezésére. Igénylését azonban elutasították, lévén „a zsidótulajdonból igénybevett gépkocsik polgári szervek részére rendelkezésre nem bocsáthatók”.1358 1359 Rövid főispáni időszakának egyik kulcskérdése a vásárhelyi zsidó gettó felállításának ügye volt. Eredetileg a Kálvin tér környékére tervezték a gettót, azonban az ott élő módos gazdák addig tiltakoztak a terv ellen a főispánnál, mígnem annak megvalósítására idő hiányában már nem kerülhetett sor.'339 Mindez utóbb olyan romantikus színben tüntette fel a vásárhelyi városvezetést - nem elsősorban a főispánt, inkább Bereczk Pál polgármester-helyettest -, amely szerint szándékosan szabotálták a gettó felállítását, valójában a tiltakozás söpörte el az ötletet, az annak megvalósítására hajló vezetésnek pedig nem volt másik elképzelése a helyszínt illetően. Endrey Bélát végül 1944. szeptember 5-én bajai stalluma meghagyásával mentették fel a vásárhelyi főispáni tisztség viselése alól.1360 A „gettósító főispán ” Vásárhely élén Az 1944. augusztus 29-én hivatalba lépett Lakatos-kormány1361 belügyminiszterének előterjesztésére Horthy Miklós kormányzó szeptember 5-ei hatállyal Hódmezővásárhely főispánjává Magyary-Kossa Aladárt nevezte ki, akit egyúttal felmentett addigi állásából, Szeged főispáni tisztségéből.1362 Az ország hadműveleti területnek nyilvánított részein időközben kivételes közigazgatási szabályok léptek életbe, a törvényhatósági közgyűlés hatáskörének felfüggesztése okán a város nem tarthatott főispáni installációt, az ekkoriban kinevezett főispánok Bonczos Miklós belügyminiszter kezébe tették le esküjüket. A Szegeden „gettósító főispánként” elhíresült Magyary-Kossa szeptember 11-én vette át vásárhelyi megbízatását, családjával azonban továbbra is Szegeden lakott.1363 A vásárhelyi városháza közgyűlési termében szeptember 15-én ünnepélyesen búcsúztatták a Baja főispáni székébe távozó Endrey Bélát, és egyúttal üdvözölték utódját. Magyary-Kossa az erők összefogásának és a végső győzelemig 1357 MNL CSML HL Főisp. ir. 186/1944. 1358 Uo. 223/1944. 1359 VRÚ 1944. máj. 3., máj. 4., máj. 5., máj. 7., máj. 9., máj. 16., máj. 17., máj. 18., máj. 24., máj. 27., máj. 28., máj. 31., jún. 1., jún. 6. 1360 Makó Imre: Endrey Béla. In: Hmv. tört. aim. 145.; VRÚ 1944. szept. 7., szept. 17. 1361 Gergely Jenö-Izsák Lajos: i. m. 220. 1362 Mudrák József: i. m. 395., 401.; VRÚ 1944.-szept. 7., szept. 8., szept. 17. 1363 VRÚ 1944. szept. 12. 266
