Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Dáni Ferenc főispánsága (1873–1880)
jában. A szervezeti szabályzat elbírálására hivatott, s eredetileg július 22-re tervezett közgyűlést végül augusztus 11-re tudták csak összehívni.72 A főjegyző szóbeli jelentése szerint az elkészült szabálytervezetet ötnapi közszemlére tették ki három példányban a városháza tanácstermében, így az immár közgyűlési tárgyalás alá vehető, elfogadása után pedig felülvizsgálat és jóváhagyás céljából felterjeszthető a belügyminisztériumhoz. A főispán kiemelte, hogy a szabályozás fő fontosságú része a tiszti- és szolgaszemélyzet létszámának és fizetésének megállapítása, így ezeket délelőttönként fogják tárgyalni. Felolvasták a 30-as bizottság július 28- 30-ai ülésének jegyzőkönyvét, bemutatták a törvényhatóság egész szervezetének szabályozási tervét, a legtöbb adót fizetők névjegyzékét, a választók ház, sorszám és tized szerinti összeírását az öt választókerületre nézve, végül pedig a házszabályok tervét.73 A törvényhatósági közgyűlés elnöke a főispán, akadályoztatása esetén a város polgármestere. A közgyűlések számát és idejét a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg, de minimum két közgyűlést mindenképpen kellett tartani egy évben: tavasszal az előző évi számadások megvizsgálása, ősszel pedig a jövő évi költségvetés megállapítása céljából. Flódmezővásárhely törvényhatósági korszakában, 1873. április 22. és 1950. június 21. között összesen 992 közgyűlést tartottak, ezek 1278 napot vettek igénybe. A közgyűlések 77%-a egy-, 19%- a kétnapos volt, a leghosszabb, hét napon át tartó ülésre 1899 októberében került sor. A közel ezer vásárhelyi közgyűlés kétharmada (662) volt rendes, egyharma- da (330) pedig rendkívüli gyűlés, rendes üléseket 1873 és 1878 között havonta, 1879-től 1901-ig évi 11-et (eleinte a városházát lefoglaló sorozás miatt márciusban vagy áprilisban hagytak ki ülést, később július maradt ki a sorból), 1902-től 1929-ig évi 10-et (ekkor júliusban és augusztusban nem tartottak rendes havi közgyűlést), 1930-tól pedig negyedévente egyet rendeztek. Rendkívüli közgyűlés annyiszor volt tartható, ahányszor a főispán vagy polgármester azt szükségesnek látta, vagy a körülmények igényelték (Vásárhelyen a legtöbb, 15 rendkívüli ülés 1949-ben volt, míg 1941-ben egyetlen alkalommal sem került ilyenre sor). A legtöbb közgyűlésre általában nagy közigazgatási átalakítások (21 közgyűlés 1949-ben, 20 1927-ben, 19 1873 áprilisa és decembere között, valamint 1874-ben), vagy éppen történelmileg mozgalmas időszakokban került sor (19 gyűlés 1894-ben és 1906-ban). Hasonlóan a zűrzavaros történelmi korszakokhoz kötődnek a legkevesebb közgyűlések évei is: 1919-ben (a forradalmak és a román megszállás idején) egyáltalán nem volt ülés, 1920-ban és 1936-ban is csak 5, 1941-ben pedig csupán 4. A közgyűlés napját legalább 8 nappal, tárgysorozatát minimum 24 órával a gyűlés előtt a polgármesternek szabályszerűen ki kellett hirdetnie. Hódmezővásárhelyen a közgyűlések 61,2%-át vezette az éppen soros főispán, a többit - általában a főispán hivatalos távollétében, vagy éppen kineve72 HMV 1873. aug. 3. 73 MNL CSML HL Közgy. jkv. 98/11-1873. (08. 11.) 24
