Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Dáni Ferenc főispánsága (1873–1880)
zett főispán hiányában - jellemzően a polgármester, ritkábban a polgármester helyettese. A közgyűlésnek meglehetősen széles hatásköre volt: szabályrendeletek alkotása, közigazgatási és választókerületek alakítása, a törvényhatósági közlekedési vonalak, közmüvek, építkezések és közmunka feletti intézkedés, kölcsönvételek intézése, törzsvagyon szerzése vagy elidegenítése, a költségvetési előirányzat megállapítása, a zárszámadások megvizsgálása, tisztviselők, bizottságok és küldöttségek választása. A közgyűlés ellenőrizte a törvényhatóság tisztviselőit, ellenük vizsgálatot rendelhetett el, tevékenységüket felfüggeszthette, megállapította fizetésüket, új hivatalokat állíthatott fel, régieket szüntethetett meg, megvizsgálhatta a törvényhatóság kezelése és felügyelete alatt álló pénztárakat. A közgyűlés kérelmezési, levelezési és felirati jogokat gyakorolt, indítványokat tárgyalt. A közgyűlést az elnök nyitja meg és zárja be, a tanácskozást is ő vezeti, őrködik a közgyűlés rendjének fenntartása felett, kérdést szavazásra az elnök tűz ki, szavazás előtt a közgyűlés tagjainak jogában áll hozzászólni a kérdéshez. A közgyűlésen a jelenlévő tagok határozhattak, egy bizottsági tag sem vehetett részt olyan tanácskozásban, melynek témájában közvetlenül érdekelt volt. A hallgatóság számára a közgyűlési teremben elkülönített helyet kellett kijelölni. Saját ügyrendjét a törvény keretein belül a törvényhatóság maga állapíthatta meg szabályrendelet formájában. A közgyűlés nem tárgyalhatott olyan, a napirendre kitűzött tárgyakkal össze nem függő indítványt, melyet 24 órával korábban nem jelentettek be a közgyűlésen vagy az elnökségnél. A közgyűlésen részvételi és szavazati joggal bírt a város polgármestere, főjegyzője, rendőrkapitánya, tanácsnokai, tiszti ügyésze, árvaszéki elnöke és ülnöke, pénztárnoka, főorvosa, főmérnöke, közgyámja, számvevője és levéltámoka abban az esetben is, ha személyükben egyébként nem voltak tagjai a törvényhatósági bizottságnak. A többi tisztviselő (beleértve a tiszteletbelieket is) felszólalhatott a közgyűlésen, felhívásra kötelesek is voltak felszólalni, de szavazati joggal csak abban az esetben bírtak, ha választott vagy virilis jogon tagjai voltak a törvényhatósági bizottságnak. A közgyűlési jegyzőkönyvek hiteles másolatait 30 napon belül fel kellett terjeszteni a belügyminiszterhez.74 A törvény rendelkezése szerint a főispán feladata az általa vezetett üléseken a rendfenntartás, amivel Dáni Ferenc időszakában nem is volt probléma. A helyi sajtó is kiemelte, hogy - miközben a 30-as bizottság és a tiszti fizetések ügyét tárgyaló albizottsága ülésein rendszeres volt a személyeskedéstől túlfűtött vita - a főispán vezette közgyűlés tárgyalásai „alapvetően higgadt hangnemben” folytak le.75 A szervezeti szabályzat tárgyalása során a tisztikar munkaköréről felolvasott javaslatot néhány jelentéktelen módosítással simán elfogadta a közgyűlés, a viták a tiszti fizetések megállapításakor kezdődtek. Rögtön a polgármester 74 1 8 70. évi XLII. te. a köztörvényhatóságok rendezéséről; H.-M.-Vásárhely önálló törvényhatóságijoggal felruházott város hatóságának szervezeti szabályai. Hódmezővásárhely, 1874. 75 VK 1873. aug. 17. 25
