Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Dáni Ferenc főispánsága (1873–1880)

teniük, hogy addigra meggyőződjenek arról, a rajta szereplő személyek vállalják-e a feladatot.67 68 69 70

A város szervezési szabályrendeletének kidolgozására és egységes egésszé alakítására hivatott 30-as bizottság66 a népünnepély másnapján, június 16-án délelőtt 9-kor már munkához is látott a tanácsteremben. A teljes bizottság elnöke Pokomándy István polgármester, jegyzője Tassy Ede főjegyző lett. A 30-as bizottságon belül három alosztályt alakítottak. Az első alosztály a törvényhatósági törvény 91. § c. pontja szerinti teendőket végezte: tervet kellett kidolgozniuk a tisztikar, a segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet létszámával, hatáskörével, a munka felosztásával, a fizetésekkel és napidíjakkal kapcsolatban.64 A második alosztály a 91. § e. pontjában leírtakkal foglalkozott, azaz az árvaszék és az állandó választmány megszervezésével, az árvaügyekkel. A harmadik alosztály a 91. § b., f., g. és h. pontja alapján a választókerületek alakításának, választók és a legtöbb adót fizetők névjegyzékei összeállításának munkáját végezte. 0 A bizottság munkájának megkezdéséről a főispán az előírások szerint június 17-én jelentést tett a belügyminisztériumnak, amely helyeslőleg vette azt tudomásul, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szervezési munkálatokat a lehető leggyorsabban vigyék végig, hiszen az állam és a város érdekei is azt kívánják, hogy Hódmezővásárhely mihamarabb megkezdhesse önálló törvényhatósági jogai és kötelességei gyakorlását. A főispán közölte a polgármesterrel, hogy július 22-én szeretné közgyűlés keretében bírálat alá venni a bizottság munkáját, hogy az előmunkálatokat már augusztusban befejezhessék, és szeptemberben sor kerüljön a tényleges szervezésre.71 Hamarosan kiderült, hogy ez túlságosan optimista elképzelés volt, közel negyedéves csúszással sikerült csak befejezni a munkát.

A szervezési előmunkálatok ugyanis július 31-én fejeződtek be, miután 29- én maga a főispán is részt vett sürgető célzattal személyesen a bizottság munká67 MNL CSML HL Közgy. jkv. 271/1873. (06. 06.)

68 Tagjai: Ábrái Károly, Bartha Sándor, Bálint István, Balogi Soma, Czuczi János, Csűri József, Dobossy Lajos, Dósics Péter, Fekete Ödön, Gosztonyi Sándor, Konstantin György, Kamocsay Mihály, Kossá László, Kovács Ferenc, Kovács József, Lukács Ferenc, Mike Ferenc, Moldvai István, Nagy András János, Nagy Sándor, ifj- Német Pál, Szirbik Gábor, Szomor Imre, Schweiger József, Solti Károly, Szamecz András, Tárkány Szűcs Mihály, Tóth Márton, Tornyai Pál és Weisz Károly városi képviselők. A szaktisztviselők részvételének szükségessége miatt mellettük részt vett még a bizottság munkálataiban a város főkapitánya, főjegyzője, közpénztárnoka, ügyésze, főorvosa, árvaszéki helyettes elnöke, árvaszéki ülnöke, árvapénztámoka, számvevője és telekadóügyvezetője is. Rajtuk kívül az összes városi tisztviselőnek kötelessége volt a bizottság által hozzá intézett felhívásra a működési körébe tartozó felvilágosításokat megadni. A szervező bizottság ülései nyilvánosak voltak, munkájuk elvégzését követően a szabályzat tervét az elfogadására hivatott városi közgyűlés előtt 5 nappal a városháza tanácstermében közszemlére kell majd kitenniük. MNL CSML HL Közgy. jkv. 2/11-1873. (06. 15.)

69HMV 1873. jún. 22.; VK 1873. jún. 29.

70 HMV 1873. jún. 22.

71 MNL CSML HL Közgy. jkv. 45/11-1873. (07. 09.)

23