Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Dáni Ferenc főispánsága (1873–1880)

gezték, a főispán „igen szívélyesen fogadta őket”, s hamarosan meg fog jelenni a közgyűlésen. Dáni „kitörő éljenzések közepette” lépett a terembe, ahol a pol­gármester fogadta üdvözlőbeszéddel. Ebben a város törvényhatósági joggal való felruházásának tényét közölte, majd jelentőségét emelte ki, főleg az önálló, sza­bad mozgás és az előrehaladás lehetőségének vonatkozásában. Méltatta Dáni személyiségét, szilárd jellemét, közigazgatási tapasztalatát, kiemelte, hogy a város örömmel és közmegelégedéssel fogadta főispáni kinevezését. Apró frics­kával azért illette a főispánt köszöntőjében, amikor utalt a Dáni által alig titkolt fájdalomra, hogy le kellett köszönnie Arad törvényhatóságának éléről, Pokomándy hozzá is tette, hogy Arad hiányát Dáni főispáni koszorújában „őszintén bevallva mi aligha pótolhatjuk”.60 Ezt követően Tassy Ede főjegyző felolvasta a főispán kinevezési okmányát, majd Dáni a főjegyző előolvasása mellett „férfias határozottsággal” letette hivatalos esküjét, a helyi lap szerint „eléggé hosszú, és avítt esküforma” elmondásával.61 Az eskütételt a főispán székfoglaló beszéde követte. Dáni - egyik korábbi megnyilvánulásának némileg ellentmondva - azon aggodalmát osztotta meg a jelenlévőkkel, hogy bár megyebeli, de a helyi viszonyokat nem ismeri teljesen, így nem igényelhet magának megelőlegezett bizalmat, ezt megalapozó érdemei sincsenek még. Esküjéhez híven hivatalos hatáskörében mindig részrehajlás és személyekre való tekintet nélkül jár majd el, ugyanezt elvárja a vele hivatalos érintkezésben lévő tisztviselőktől és képviselőktől is. Hódmezővásárhely előtt nagy és nehéz feladat áll: naggyá, szabaddá, virágzóvá, nyugodttá és megelége­detté kell tenniük közösen e legfiatalabb törvényhatóságot. E munka keresztülvi­telében senki elé sem fog gátat vetni, támogatni fog minden becsületes törekvést, ugyanakkor kérlelhetetlen szigorral sújtja majd a bűnt, üldözni fogja a közbéke és a rend háborítására törőkét, azokat, akik magánérdekek istápolására töreksze­nek a közügyek rovására. Szívesen nyújt kezet az ellentétes érdekek békés ki­60 HMV 1873. jún. 22.; MNL CSML HL Közgy. jkv. 1/II-1873. (06. 15.) A közgyűlési jegyző­könyvben a főispáni beiktatást megelőzően elfogadott határozatokat folyamatosan sorszámozták, majd a beiktatás alkalmával - utalva az önálló törvényhatósági élet gyakorlati beindulására - újrakezdték a számozást, az előzőektől II. jelzéssel megkülönböztetve az új határozatokat. 61 Szövege: „Én, Dáni Ferenc, esküszöm az egy élő Istenre, boldogságos Szűz Máriára és Istennek minden szentéire, s örökös földi fejedelmemnek, legkegyelmesebb uramnak, Első Ferenc József ausztriai császár, Magyar- és Csehország, nemkülönben Dalmát-, Horvát- és Tótország apostoli királyának, hitemre fogadom és ígérem, hogy ő császári és apostoli királyi felségéhez örökké hű, engedelmes és hódoló leszek. Őfelségének örököseinek és utódjainak dicsőségét, méltóságát, hatalmát mindenkor fenntartani s előmozdítani igyekszem, kárát pedig erőm szerint elhárítom. Esküszöm, hogy Magyarország törvényeit megtartom, hogy mindennemű, hivatalos körömhöz tartozó ügyekben legkisebb személy- - tehát gazdag és szegény - válogatás nélkül kérelmet, ju­talmat, kedvezést, félelmet, gyűlölséget, szeretetet és kedveskedést félretéve, mint Isten és az ő szent igazsága szerint meggyőződve leszek, minden dolog iránt tehetségem és a törvényhez képest jogot, igazságot és végrehajtást szolgáltatok. Isten engem úgy segéljen, a boldogságos Szűz és Isten minden szentéi!” MNL CSMl”HL Közgy. jkv.^l/II-l873. (06. 15.); VK 1873. jún. 22.; HMV 1873. jún. 22. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom