Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Dáni Ferenc főispánsága (1873–1880)

egyenlítésére, de a közérdeket magánérdekekért feláldozni nem fogja soha. Magyarország léte és jövője most a békés fejlődésben rejlik, melyben a legmagasz- tosabb feladat a szabad királyi városoknak jutott. Ezek egyesítik magukban a polgárság zömét, képezik a művelődés gyúpontját, innen áradnak szét az egész nemzet hangulatát, politikai fejlődését meghatározó vezéreszmék. Hiszi, hogy Hódmezővásárhely is fel tud majd emelkedni erre a magaslatra, ehhez az szükséges, hogy a város ,jellemes, képesített és munkás férfiakat” állítson önmaga élére, olyan független egyéniségeket, akik mentesek „a pártszenvedély nyomásától”, helyette a város ügyeinek igazságos és hü letéteményesei lesznek. Bizalommal jött ide, és viszonzásul ő is bizalmat kér; a békét és az egyetértést kell közösen fenntartaniuk a város polgárai között.1’“

A „köztetszéssel, nagy figyelemmel és élénk helyesléssel, utóbb pedig általános, kitörő és hosszantartó éljenzésekkel” fogadott székfoglaló után a város nevében Tassy Ede főjegyző üdvözölte a főispánt. Kiemelte, hogy a Dáni által a város elé tűzött célok eléréséhez elengedhetetlen szükségük volt a szabadabb és önálló hatáskörre, a „nagykorúságra”. Csak jót és áldásos fejlődést várnak a jövőtől, „férfias önbizalommal” lépnek be az új korszakot alkotó tágabb önkormányzati jogkör kapuján. A főispán nemes érzésű, polgári erényekben gazdag szíveket fog Vásárhelyen találni. A kezdet nehéz lesz, de bíznak abban, hogy ahol az ő szellemi erőik véget érnek, ott kezdődik majd a főispán „fényes tehetsége, államférfiúi bölcsessége”. Biztosította Dánit mély tiszteletükről, ragaszkodásukról és legőszintébb bizalmukról. Tassy beszéde után Bartha Sándor képviselő indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy a polgármesteri, főispáni és főjegyzői beszédeket a jegyzőkönyvi megörökítés mellett 300 példányban ki is nyomtatják, végül Tassy javaslatára jegyzőkönyvileg köszönték meg a különböző megyék és városok küldöttségeinek, valamint a honvédség és a közös hadsereg képviselőinek megjelenését.6'

A díszközgyűlést 300 fős közebéd követte délután 2-kor a Fekete Sas vendéglőben, számos felköszöntő beszéddel. Dáni a királyért, a királynéért és a császári házért mondott tósztot, miközben rámutatott a városnak a nemzettel és az önállósággal szembeni felelősségére, a közeljövő teendőit ecsetelő rövid programbeszédében újra csak az egyetértésre buzdított; a főispánt pedig a vásárhelyi polgármester mellett Bagi László kecskeméti városvezető éltette. Az ebéd délután öt óra felé ért véget, ugyanekkor zuhogni kezdett az eső, ami a népünnepély elmaradásával fenyegetett. Alkonyattájt kitisztult az idő, a présház és a mellette felállított sátor ekkor már tele volt „hullámzó néppel”. Az itt összegyűlt tömeghez előbb Matók Béla főügyész, majd Karancsi Dániel lelkész, városi képviselő szólt; Matók egy városi közigazgatás-történeti összefoglalót prezentált a hallgatóságnak. Este 7 után megjelent a főispán is a polgármester és néhány 62 63

62 MNL CSML HL Közgy. jkv. 1/II-1873. (06. 15.); VK 1873. jún. 22.; Fejérváry József: Vásárhely főispánjai. Hódmezővásárhely, é. n. (Kézirat az MNL CSML HL-ban)

63 MNL CSML HL Közgy. jkv. 1/II-1873. (06. 15.); VK 1873. jún. 22.; HMV 1873. jún. 22.

21