Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Kormánybiztos főispánok (1918–1920)
talanul kötelesek voltak végrehajtani. A késlekedő vagy nem engedelmeskedő alkalmazottakat a kormánybiztos állásukból fegyelmi eljárás mellett felfüggeszthette, s őket másokkal helyettesíthette. Azt a tisztviselőt, hivatalnokot, akit a kormánybiztos valamilyen oknál fogva nem tartott a rábízott feladat elvégzésére alkalmasnak, a kivételes hatalom megszűnéséig rendelkezési állományba helyezhette, egyúttal mással helyettesíthette. A kormánybiztos rendelkezései ellen 15 napon belül lehetett fellebbezni a belügyminiszterhez, aki aztán az ügyben végleges határozatot hozott. Kun Béla több esetben is élt az e törvény által reá ruházott hatalommal, pl. a vezető városi tisztviselők, így Soós István polgármester rendelkezési állományba helyezésekor. Kormánybiztos főispánok (1918-1920) Kun Béla kormánybiztossága Bár lapja, a Vásárhelyi Reggeli Újság szerint Kun Béla országos tisztséget is kaphatott volna, saját kérésére Vásárhelyre helyezték: a Magyar Nemzeti Tanács 1918. november 20-án Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott város főispáni teendőinek ellátásával megbízott kormánybiztosává nevezte ki, az új kormánybiztos jelmondata a „Mindent a népért, a néppel együtt!” volt.972 973 974 Három hónappal későbbi egyik nyilvános beszédje alkalmával Kun Béla szerint annak volt köszönhető kormánybiztosi kinevezése, hogy ő a legádázabb politikai küzdelmek közepette is hűséges maradt Károlyi Mihályhoz és pártja irányvonalához. November 3-án tért haza a fővárosból, és Hódmezővásárhelyen egy „forrongó tüzkatlanf ’ talált, amelyről nem lehetett tudni, mikor borul lángba teljesen. A katonák háborúból hazaözönlő tömege ingyen húst követelt, ragaszkodva a készletek azonnali feltárásához és kiaknázásához. Ezt a kormánybiztos szerint csak a munkássággal való megegyezés révén lehetett megakadályozni. A gazdákat kár érte ugyan az árak leszorításával, de csak így tudták megelőzni a még nagyobb bajt, csak így elégíthették ki a négy és fél éven át szenvedett katonák , . 973 igényéit. Soós polgármester összehívta a tanácsot, amely kimondta, hogy testületileg tisztelegnek majd alkalmas időpontban az éppen betegen fekvő kormánybiztosnál és kikérik véleményét a közigazgatási kérdésekkel kapcsolatban. Főispáni esküjét letette ugyan, de ünnepélyes beiktatás, díszközgyűlés nem került szóba.774 November végén „a főispánsággal járó temérdek munka miatt” lemondott 972 VRÚ 1918. nov. 24. 973 MN 1919. febr. 18. 974 MNL OL BM Ein. ir. 9565/1918. (Az iratot kiselejtezték, csak a mutatókönyvben maradt nyoma), 1919-11-2897.; MN 1918. nov. 24., nov. 27. 199
