Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Kormánybiztos főispánok (1918–1920)

a vásárhelyi Nemzeti Tanács elnöki posztjáról, utódja a szocialista Borsi János lett.975 976

Kormánybiztosként célja a rend fenntartása, a polgárok személy- és vagyonbiztonságának megőrzése, valamint a város élelmezésének biztosítása volt. A város helyzete kritikus volt, december elejére hatalmas tűzifa- és szénhiány keletkezett, így Kun Béla a Nemzeti Tanács előterjesztésére többször is elrendelte a városi hivatalok rövidített, négyórás nyitvatartását, a fűtés és a villamosáram-fogyasztás korlátozását az üzletekben, magánházakban.97,1 Elrendelte emellett a hadsegélyző és népjóléti ügyosztály felállítását - egyesítve a hadigondozó népirodával - a háborúból visszatért katonák és hozzátartozóik ügyes-bajos dolgainak intézésére.977

Működése alatt a törvényhatósági bizottságot nem hívták össze, a közgyűlési teremben megtartott ún. népgyülésekkel és nemzetgyűlésekkel helyettesítették azt. November végén azért lett volna égető szükség a közgyűlés megtartására, mert nem volt határozat a jövő évi költségvetést illetően. Közgyűlésre azonban nem került sor, „az illetékeseknek ugyanis az a véleményük, hogy a törvényhatósági közgyűlés jelenlegi összetételében nem képviseli a város egyetemes polgárságának érdekét, nem hű tükre a közönség akaratának”, a város az 1918. évi költségvetés alapján működött tovább. A készülő új választójogi törvény bázisán akartak új közgyűlést választani, s amíg az össze nem ül, a közgyűlés jogait a kormánybiztos kezébe letenni, ezzel egyúttal megszüntetni az aktuális döntéshozatali és hatásköri zűrzavart, ami teljesen bizonytalanná tette a közigazgatás szereplőit.978 Kun Béla telefonon és táviratban többször értekezett ebben az ügyben a belügyminiszterrel, aki néptörvény mihamarabbi kiadását ígérte a törvény- hatósági bizottság további működésével kapcsolatban, „mivel az jelen formájában túlélte magát”, részben az általuk jogtalannak tartott virilizmus intézménye, részben pedig annak okán, hogy a háború miatt a bizottsági tagok 8-9 évvel ezelőtti választás alapján töltik be helyeiket. Hogy a néptörvény életbe lépéséig miként zajlik a városi adminisztráció, azt a helyzet szülte kényszerre és a kormánybiztosok döntésére bízta.979 Hosszú ideig a Soós Istvánt polgármesterré választó ülés volt a törvényhatósági bizottság utolsó közgyűlése. A forradalmak és a román megszállás időszakában nem ültek össze, így 1919 folyamán pi. egyetlen közgyűlést sem tartottak; 1918 októbere után legközelebb 1920. augusztus 18-án népesedett be közgyűlés alkalmával a városi székház tanácsterme.

A kormánybiztos rendelete értelmében a Vata János és Reisinger Gyula halálával megüresedett törvényhatósági bizottsági tagsági helyekre az októberi közgyűlés által december 15-re kiírt városatya-választást sem tartották meg,

975 VRÚ 1918. dec. 1.

976 MN 1918. dec. 7., dec. 10., 1919. jan. 29.; VRÚ 1918. dec. 7.

977 VRÚ 1918. dec. 7.

978 MNL CSML HL Főisp. ir. 45/1919.; MN 1918. nov. 27.

979 MN 1918. dec. 28.

200