Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Cicatricis Lajos főispánsága (1910–1917)

ciót megvalósítani igyekvő Kovács Józseftől, mire a 47 függetlenségi képviselő kivonult a szavazásról, ezzel magyarázható a bizalmi szavazás szokatlan végeredménye. A fővárosi koalíciós lapok igen erős túlzással, a valósággal kevésbé törődve tudósítottak az eseményekről: „a rendőrkapitány megtorkolássza, fojtogatja s földhöz veri az ellenzék ezüst hajú 83 éves vezérét és rendőrökkel veri szét a hazájukért szenvedő városatyákat”. A helyi kormánypárti lap visszautasította ugyan e sorokat, de azt elismerte, hogy nem feltétlenül szerencsés, hogy Hódmezővásárhely lett a hasonló bizalmi szavazásokat az országban immár rendre elsőként foganatosító törvényhatóság, minek köszönhetően annyit beszélnek megint a városról, mint néhány éve a Jáger Mari-féle bűnesetek kapcsán.895 A helyi ellenzék 1914 első felében is több ízben terjesztett be indítványt a közgyűlés elé Tisza kormányának intézkedéseivel szemben, ezeket azonban a törvényhatósági bizottság munkapárti többsége rendre leszavazta, a néha hajuknál fogva előrángatott ügyek szavazásánál egy idő után már az is előfordult, hogy függetlenségi képviselők voksoltak saját párttársaik indítványa ellen.896

Csongrád megye, Szeged és Hódmezővásárhely élén

Cicatricis Lajos főispán Hódmezővásárhelyen tagja volt a Kaszinónak, részt vett a helyi vadásztársulatok programjain, majd egyik elődje, Lukács György példáját követve a közegészségügy és szociálpolitika irányába indult el. Az alakulás időszakában ideiglenes elnökként részt vett ugyanis az Alföldi Csecsemővédő Egyesület megalapításában, Rittné Gábris Ágnes elnöknő társaságában. Az alakuló gyűlésre 1913. január 12-én került sor a városháza közgyűlési termében, az elnöki megnyitót maga a főispán tartotta. A gyűlésen Bereczk Péter gyógyszerész előadásában elhangzott statisztikai adat szerint évi átlagban 162 ezer csecsemő- és kisgyermek-halottja van Magyarországnak, ennél semmi sem indokolhatta eklatánsabban az egyesület életre hívását. Ekkor választották meg az egyesület tisztikarát is: a főispán tiszteletbeli elnök lett, az elnöki posztot Genersich Antal közkórházi igazgató-főorvos látta el.897 Spilka Antal pártelnök halála után pedig, amikor 1914 júniusában Bauer Gyulát választották meg a helyi munkapárt elnökévé, Cicatricis főispánt egyúttal tiszteletbeli elnökké emelték.898

Az 1912. októberi városi közgyűlés tárgyalta a városok fejlesztéséről szóló 1912. évi LVIII. te., valamint Hódmezővásárhely készülőben lévő új szervezeti szabályzata alapján a városi tisztviselők - régóta esedékes fizetésemelésükkel együtt megoldott - fizetési osztályokba való besorolását. A VI. fizetési osztályba

895 MNL CSML HL Főisp. ir. Szám nélkül/1913. (exp. nov. 26.); HMV 1913. nov. 27., nov. 28., nov. 29.; VRÚ 1913. nov. 27.

896 HMV 1914. febr. 24., márc. 19.

897 Uo. 1913. jan. 9., jan. 14„jan. 15.

898 Uo. 1914. jún. 16., jún. 17.

186