Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Cicatricis Lajos főispánsága (1910–1917)
egyedül a polgármester került 8000 K éves fizetéssel és 1200 K lakbérrel, a VII. osztályba (5400-6000 K fizetés, 960 K lakbér) sorolták a főjegyzőt, a négy tanácsnokot, az árvaszék elnökét, a főügyészt, a főmérnököt és a főszámvevőt. A Vili. fizetési osztályba (4000-4400 K fizetés és 780 K lakbér) került a tiszti főorvos, az első aljegyző és a két árvaszéki ülnök, a IX. fizetési osztályba (2600-3200 K fizetéssel és 600 K lakbérrel) pedig a tisztikar fennmaradó tagjainak nagy része. A X. fizetési osztályba (2400 K fizetés, 540 K. lakbér) kerültek pl. az állatorvosok, a házipénztári könyvelők, a birtoknyilvántartó, a kamarás és a leltárbiztos, valamint a tiszteletbeli tisztviselők is.899 A városokról szóló törvény értelmében és alapján a szervezeti szabályrendeletet egy éven belül át kellett alakítani, ami egyébként is aktuális volt Hódmezővásárhely esetében, hiszen utolsó ilyen szabályzatukat 1901-ben fogadták el. Tárgyalásának az 1913. március 31 -ei közgyűlésen kezdtek volna neki, azonban a bizottsági tagoknak kevés idejük volt az áttanulmányozásra, így külön rendkívüli közgyűlést kellett e célból kitűzni április 30-ára.900 A város által 1913 tavaszán elfogadott új szervezeti szabályzat901 véglegesítésére közel öt év múlva került csak sor. A belügyminisztérium ugyan a szokásoknak megfelelően már 1914 nyarán számos módosítással jóváhagyta a szabályzatot, e módosítások átvezetésére azonban az időközben kitört háború miatt hosszú ideig nem volt lehetőség, a közgyűlés csak 1918 januárjában vezette át azokat az öt éve összeállított szövegen. Ez volt az utolsó „házszabály” a törvényhatóság történetében, a két világháború közti időszak egyik legnagyobb restanciája éppen a nagyon esedékes új szabályzat elkészítése volt, amit különböző okok - így az 1929. évi harmadik törvényhatósági törvény előkészítése és elfogadása, majd gyakorlati megvalósítása - miatt rendre halogattak. Hivatalosan elfogadott szabályzata azonban végül nem készült Hódmezővásárhely törvényhatóságának, csupán egy az 1920-as években aktualizált, házi stencilező gépen sokszorosított verzió állt rendelkezésre.902 Sándor János belügyminiszter 1914. március közepén megbízta Cicatricis Lajost, hogy elnökként vezesse le a szegedi tisztújító közgyűlést, lévén a városnak éppen nincs főispánja.903 E megbízás már előrevetítette azt, ami néhány nap múlva be is következett: Csongrád megye és Hódmezővásárhely közös főispánja 899 MNL CSML HL Főisp. ir. 99/1912.; HMV 1912. okt. 31.; VV 1912. nov. 1. 900 HMV 1913. ápr. 1., ápr. 30., máj. 1.; VRÚ 1913. ápr. 1., máj. 1. 901 Hódmező-Vásárhely törvényhatósági joggal felruházott város szervezési szabályrendelete. Hódmezővásárhely, 1913. 90“ MNL CSML HL Főisp. ir. 12/1941.; Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága (1919— 1944). Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből. (Dél-Alföldi Évszázadok 27.) Szeged, 2010. 51-56., 253-256. (A szerző ugyanebben a kötetben forrásközlésként közreadja a szabályzat teljes szövegét, Id. 175-252.); Antal Tamás: Hódmezővásárhely szervezési és működési szabályzatának ügye a két világháború között. Szeged, 2010. (Kézirat a hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság 2010. évi évkönyve számára.); HMV 1914. júl. 16., szept. 24., 1918. jan. 20.; MNL CSML HLKözgy.jkv. 19/1918. (01. 19.) 903 HMV 1914. márc. 14. 187
