Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Bevezetés

telte, hogy ebben az esetben decemberben milyen polgármestert kellene választania a törvényhatóságnak ahhoz, hogy e választott tisztviselő aztán egyúttal a kormányzat érdekeit is képviselni tudja saját törvényhatóságában.29 30 Még 1874 végén is téma volt a városi főispánságok felszámolása, a helyi sajtó szinte kész tényként közölte, hogy a képviselőház bizottságai 1875. január 1-jei hatállyal megszüntetik az újra megyei fennhatóság alá szánt városi törvényhatóságokat, így Hódmezővásárhely Csongrád vármegye kormányzata alá kerül majd.2"

Egy újabb városi törvénytervezet tárgyalásakor Kada Elek kecskeméti polgármester immár közel három évtized tapasztalatait foglalta össze tanulmányában, melynek konklúziójaként ő is a városi főispáni tisztség megszüntetését javasolta: „A főispáni állásnak megszüntetését azért tartom szükségesnek, mert a főispáni állásnak városokban nincs történelmi alapja, mert ezen állás a városokra nézve csak a legújabb időkben, akkor szerveztetett, amikor a városok különleges helyzetének, történeti fejlődésének és érdekeinek figyelmen kívül hagyásával, azok szervezete részben a vármegyék, részben a községek szervezetére nézve megállapított keretekbe belenyomoríttatott. így ez az intézmény a városokban nem is vert gyökeret. A főispánok részben nem is laknak azon városban, melynek élére állíttatnak, ami jogaik gyakorlását, a városokra nézve pedig az ügyek akadálytalan intézését nehezíti. Akik pedig helyben laknak is, inkább a kormányzatukra bízott vármegye ügyeivel foglalkoznak, amire a szükségesség, az állás természete önként és ellenállhatatlanul utalja őket. így ez az intézmény, hosszú fennállása daczára is, idegen test maradt a városok szervezetében, mely ott helyét nem találja és eltávolítandó.”31 Bár a polgármester által leírtakat a Kecskemét helyzetéhez nagyon sok tekintetben hasonló Hódmezővásárhely fő- ispánságának története is erősen alátámasztotta, a városi főispánságok 1950-ig, azaz a törvényhatóságok működésének korszakában végig fennmaradtak.

Ki legyen a főispán?

Miközben az 1873. évi XI. te. kihirdetése kapcsán április 15-én este a városi tanács kezdeményezésére általános díszkivilágítást rendeltek el Hódmezővásárhelyen, a lakóházakat nemzeti lobogókkal, a városházát pedig különféle transzparensekkel díszítették fel,32 addig a helyi közélet szereplői már azt tárgyalták, milyen főispánra lenne szüksége a frissen létrejött törvényhatóságnak. A Vásárhelyi Közlöny 1873. április 20-ai vezércikke Városi főispánunk címmel jelent meg, megfogalmazva mindazon elvárásokat és reményeket, melyeket a város a hamarosan kinevezésre kerülő főispán személye és majdani tevékenysége iránt táplált. Az 1870. évi XLII. te. 53. §-a alapján a cikkíró is egyértelműsíti, hogy a

29 VK 1873. dec. 14.

30 Hód-Mező-Vásárhely (a továbbiakban: HMV), 1874. nov. 8.; VK. 1874. nov. 8.

31 Vásárhely és Vidéke (a továbbiakban: VV), 1903. máj. 24.

32 VK 1873. ápr. 20.

13