Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Bevezetés
teljes egészében elfogadta és pártolta a város önálló törvényhatósággá emelését.24 Nehrebeczky is kiemelte a törvényjavaslat főrendiházi vitájában, hogy annak elfogadásával Hódmezővásárhely és Baja nem lesz szabad királyi város,25 nem nyer bíráskodási hatalmat, territoriális vagy földesúri regálejogokat, azaz birtokviszonyait tekintve marad előző állapotában; a változás ugyanis a közjogi, közigazgatási és önkormányzati, nem pedig a magánbirtokjogi viszonyokra vonatkozik.26 Az 1876. évi XX. te. megszüntette 47 szabad királyi és törvényhatósági jogú város önálló törvényhatósági státuszát, ezeket a területileg illetékes vármegyékbe kebeleztették be.2 Az 1886. évi XXI. te. (második törvényhatósági törvény) 1. §-a tételesen fel is sorolja a törvényhatóságokat: 63 vármegyét, 24 törvényhatósági jogú várost (Arad, Baja, Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Kassa, Kecskemét, Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Nagyvárad, Pancsova, Pécs, Pozsony, Selmec- és Bélabánya, Sopron, Szabadka, Szatmárnémeti, Szeged, Székesfehérvár, Temesvár, Újvidék, Versec és Zombor). Budapest fővárosról külön törvény (1872. évi XXXVI. te.) rendelkezett, Fiume város és kerület törvényhatósági ügyeit pedig „a fennálló törvényes gyakorlat” szerint intézték. A városi törvényhatóságok számának 1876. évi redukálása kapcsán Hódmezővásárhelyen is elterjedt a fiatal közigazgatási intézmény teljes felszámolásának a rémhíre, mely szerint a címet eddig elnyert önálló városokat újból a vármegyék fennhatósága alá osztják majd be.28 1 8 7 3 végén is téma volt a városi főispánságok megszüntetése azzal a módosítással, hogy az elképzelések szerint nem olvasztanák be a városi törvényhatóságokat a vármegyékbe, hanem csak a főispáni posztot szüntetnék meg a városokban, és feladatukat a polgármesterekre ruháznák át. Ez közjogi nonszensz volt ugyan, a helyi sajtó mégis hosszan ecse24 Uo. 1873. márc. 30. 25 Ennek ellenére mindkét település beleesett abba a hibába, hogy idejekorán szabad királyi városnak kezdte nevezni magát. Baja elöljárói már a főrendiházi tanácskozás előtt felvették e címet, még pecsétet is készíttettek, feliratában királyi szabad városnak fordítva a königliche Freistadt eredeti német kitételét. Hódmezővásárhelyen pedig a sajtó 1873-ban rendszeresen a szabad királyi város elnevezést használja az önállósítás kapcsán, és még az esztendő végén összeállított szervezeti szabályrendeletükbe is ez került be. A belügyminisztérium számtalan módosítással hagyta csak jóvá a szervezeti szabályzatot, ezek egyike volt, hogy a szabad királyi város helyett az önálló törvényhatósági joggal felruházott város megnevezést kell használniuk. Szabad királyi városi címet ugyanis csak királyi kiváltságlevél útján lehetett nyerni, itt pedig természetesen nem erről volt szó, Id. MNL CSML HL Közgy. jkv. 221/11-1873. (10. 29.) 26 VK 1873. ápr. 6. 27 Csorba László: i. m. 209-210. 28 A kérdéssel nem csupán a sajtópletykák szintjén foglalkoztak. Az 1873. május 16-ai közgyűlésen tárgyalták Kecskemét átiratát, melyben Hódmezővásárhely támogató csatlakozását kérik a képviselőház elé beterjesztett kérvényükhöz, melynek tárgya a városi főispáni tisztség és a virilis intézmény törvényhozás által tervezett megszüntetése elleni tiltakozás. A vásárhelyi közgyűlés saját átmeneti helyzetében nem kívánt e kérdésben megnyilvánulni. MNL CSML HL Közgy. jkv. 230/1873. (05. 16.) 12
