Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
A honismereti tevékenysés négy évtizede 17 nagy szerepet szántak. Nemcsak országosan, a megyében is Dózsa Intézőbizottság alakult. Ünnepségeket, kiállításokat rendeztek, valamint pályázatot hirdettek „Hogyan él Dózsa György és a parasztháború emléke lakosságunk tudatában" címmel. A pályázaton Asztalos P. Kálmán, a megyei honismeret oszlopembere megosztott első díjat kapott.30 A Petőfi-évforduló ugyancsak hasonló feladatokat adott a megyei honismerőknek. A Csongrád megyei megbeszélésen felszólalt Töltési Imre, kiemelte, hogy a honismeretnek szintén legyen bizottsága az ünnepi év programjainak szervezését illetően, amely a múlttal és jelennel egyaránt foglalkozzon. Az 1848-49-es sírok, temetők, emlékhelyek felkutatása feladat lett, továbbá vidékünkre nézve Kossuth to- borzóútja állomásainak a bemutatása. A megyei program megmozdulásaival illeszkedett az országban szervezett rendezvények sorába.31 Ezen alkalommal szintén nagy erők indultak be. Bár a kornak megfelelően a haladó eszméket helyezték a középpontba, a megmozdulás a magas kultúra jegyében zajlott, amelyre a mából irigykedve tekinthetünk vissza, hiszen a szubkultúrákkal szemben eme nagy ünnepi év eseményei a művelődés színvonalának emelését szolgálták. A nagy seregszemlék - mint említettük - az 1980-as években egyre fogytak. Megemlíthetjük azonban a Márciusi Front megalakulásának 50. évfordulójára rendezett emlékülést, amelyet Szegeden 1987. március 18-án rendeztek, Tóth Pál Péter tartotta az előadást.32 Egy egészen más jellegű központilag ösztönzött mozgalom, a földrajzi nevek gyűjtése sokkal nagyobb szervező és kutató-gyűjtő munkával járt, amelyet a Népfront mellett a megyei és városi hivatalos szervek támogattak. A honismereten belül kezdetben Inczefi Géza és Börcsök Vince vettek részt az irányításban, az utóbbi a szervezésből jelentős részt vállalt. Már 1969-ben eljárt a megyei földhivatalban térképek fénymásolata ügyében.33 1970-ben konferenciát rendeztek a munka összehangolására, amelyre Zsíros Katalint, a „lelkes aktívát" küldték ki Szentesről, továbbá a megyei honismereti bizottság többször foglalkozott a kérdéskörrel. Területi felelősök rendszerét dolgozták ki.34 A munka, bár egyre lanyhuló tempóban, a korszakot végig átfogta. Nyíri Antal nyelvész professzor különösen fontosnak tartotta a földrajzi nevek összegyűjtését. Az évtizedeken át hol kisebb, hol nagyobb lendülettel folyt fáradozás végül nem hozott teljes eredményt, önálló kötetben a teljes gyűjtés nem jelent meg, azonban három kötet napvilágot látott: Inczefi Géza makói gyűjtése elméleti bevezetővel,35 Bodnár Béla Hódmezővásárhelyről készült összeállítása,36 amely gyűjtés a központi kezdeményezésnél ko30 CSML HNF CSMB Honism. 515/1X/ 1972. A megyei rendezvények 1. Dózsa György születésének 500. évfordulója tiszteletére. A Csongrád Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya. Szeged, 1972. 17-26. 31 CSML HNF CSMB. Honism. 451/IX/P. 1972. 32 CSML HNF Szeged városi biz. Szám nélkül. 1987. 33 CSML HNF CSMB 300/IX. 1969. 34 CSML HNF CSMB Honism. 324/IX. 1970. 554/IX. 1971. 844/IX. 1971. 35 Inczefi Géza: Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata. Akadémia Kiadó. Bp., 1970.146-266. 36 Dr. Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei. Sajtó alá rendezte: Szabó József. Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből (továbbiakban: TCST) VII. Szeged. 1983.
