Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
18 A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében rábban indult, és napvilágra kerülése után keresett kötet lett. Zsíros Katalin áldozatos munkájának eredményeképpen megjelentek Szentes földrajzi nevei,37 amelyet Szentes városa ismételten kiadott, ami jelzi a kötet iránti érdeklődést. A gyűjtés más eredményeit számos helytörténeti monográfiában tették közzé, illetőleg annak hatására a monográfiák szerkesztői kértek fel szerzőket a névanyag összegyűjtésére. Jeleskedett a feldolgozásban Szabó József, a szegedi egyetem nyelvész professzora, aki részt vett a honismereti bizottságban. A Szeged környéki községek történetének feldolgozásakor Hegyi András különösen fontosnak tekintette a monográfiák készítésekor a nevek megjelentetését, amint ezt Szőreg, Deszk és Algyő példája mutatja. Kiadásra került továbbá Kistelek és Mindszent anyaga.38 Amint a számbavételből kitűnik, a megye jól lefedett a gyűjtések eredményeinek közzétételével. Hozzá tehetjük, hogy Bálint Sándor Szegedi szótára és Péter László Szeged utcanevei című kötete Szegedre nézve igen sok földrajzi nevet tartalmaz. A csongrádi gyűjtés, amelyet Tari László korábban kezdett, feldolgozásra és kiadásra vár. Majdani megjelentetésével szinte az egész megye területének földrajzi neveit összegyűjtöttnek tekinthetjük. Elmondhatjuk, hogy elődeink és kortársaink a mozgalom részeseiként és azon kívül példamutatóan és sikerrel fáradoztak a cél megvalósítása érdekében. Nagy eredmény. A földrajzinév-gyűjtés mellett a tárgyak gyűjtésére ugyancsak gondot fordítottak, amely fáradozás eredményeképpen - elsősorban Jaksa János tevékenysége nyomán - 1954-ben nyílt meg a megye első falumúzeuma Szegváron, amelyet közel húsz év múlva 1973-ban a felújítás után nyitottak újra. Csongrádon iskolamúzeum létesült, amelynek gondolata az 1960-as években merült fel a Széchenyi Úti Általános Iskolában. Nagy lendületet adott a munkának az összegyűjtött anyag elhelyezésének megoldódása. A lelkes kollektíva Gát László helytörténész, tanár, későbbi iskolaigazgató vezetésével sok tárgyat halmozott fel, és állított ki, amely máig együtt van. Az iskolamúzeum emlékkönyvében található egyik bejegyzés szerint „Az iskola kiállítási anyaga messze túlnőtt egy iskola szűk keretein. Az itt felhalmozott régészeti, néprajzi, helytörténeti, iparművészeti darabok általános érdeklődésre, sőt a szakemberek érdeklődésére is igényt tarthatnak." A vélemény lényeges szempontot fogalmaz meg. Az amatőr, félamatőr gyűjtők sokszor értékesebb tárgyakra bukkannak és mentik meg őket, mint a szakemberek. Éppen ezért a gyűjtőmozgalmat, amely azóta jórészt betöltötte hivatását, a múzeumi gyűjtőmunka nagyon fontos részének tekinthetjük. A profik által szervezett kis múzeumok, mint például a kopáncsi tanyamúzeum, a csongrádi halászházak és a makói irodalmi tájház mellett további lelkes félamatőrök 37 Zsíros Katalin: Szentes földrajzi nevei. In: TCST XVI. Szeged, 1990.5-121. 38 Szabó József. Szőreg földrajzi nevei. In: Szőreg és népe. Szerk.: Hegyi András. Szeged. 1977. 25-47. Mokány Sándor: Deszk földrajzi nevei. In: Deszk története és néprajza. Szeged-Deszk. 1984. 41-63. Szabó József. A bel- és külterület földrajzi nevei. In: Algyő és népe. Szerk.: Hegyi András. Szeged. 1987.33-53. Gyimesi Zoltán: A bel- és külterület földrajzi nevei. In: Kistelek története. Szerk.: Blazovich László. Szeged. 671-641. Sz. Bozóki Margit: A bel- és külterület földrajzi nevei. In: Mindszent története és népélete. Szerk.: Juhász Antal. Mindszent. 1996.
