Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
34 A honismereti élet kibontakozása Csonsrád mesyében A honismeret oktatásának gyökerei Szeged szabad királyi város iparostanonc-iskolájában A honismereti mozgalom 2010-ben ünnepelte ötvenéves évfordulóját, gyökerei azonban korábbiak. A hon megismertetésének igénye már az 1868-as Eötvös-féle népiskolai törvényben, és az ennek nyomán létesülő iskolákban megjelenik, ha azok „jó" iskolák; ha azokban olyan igazgatók és tanárok dolgoznak, akik szívükön viselik a honszeretetet és a hon értékeinek megismertetését. Ilyen iskola volt a polgári Magyarországon megalakuló iskolák közül 1884-től a Szeged Városi Ipariskola, későbbi nevén Szeged Szabad Királyi Város Iparostanonciskolája. Az Eötvös-féle tantervben már megjelentek helyismereti elemek 1868-ban. Eötvös József utóda, Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 1884-ben kiadott tantervében a következőket olvashatjuk az első évfolyam számára előírt olvasmányok között: „a hazai történelemből vett egyes fontosabb eseményekről szóljon". A második évfolyam olvasmányai a következők legyenek: a hazai történelemből egyes szakaszok; a hazai földrajzból; természettan köréből; a magyar alkotmányból, polgári jogok és kötelességek; ide tartoznak kiváló szemelvények a magyar költőkből."1 A Szeged Városi Ipariskola a történelmi Magyarország délvidékéről is gyűjtötte a tanonco- kat, s igazgatója, Ivánkovits János 1885-ben, a második tanév végén ezt írja: „A szegedi iparos tanulók iskolája nemcsak azon nemes föladatnak felel meg, hogy a jövő iparosainak képzettségi fokát emelje, de azon kívül olyan fontos nemzeti missziót is teljesít, amit külön kiemelnünk elodázhatatlan kötelesség, és ez az, hogy szeretett hazánk nyelvét, a magyar nyelvet ismerteti, tanítja a vidéki és többnyire német ajkú tanulók között."1 2 A hon megismerése jelenti a magyar nyelv megismerését, s jelenti a különböző iskolai megemlékezéseket a magyar történelem jeles eseményeiről. Ebben az iskolában 1895-től emlékeznek meg az 1848-as márciusi forradalomról. (Igaz, az ünneplés időnként eltorzult, hiszen a Rákosi-korszak kommunistái saját hatalmuk megerősítésére akarták felhasználni a forradalom eszméit.) A hon megismerése a feladata az iskolák önképzőköreinek is. A cserkészcsapat, az iskolaújság és a különböző helyi és magyarországi kirándulások szintén a hon megismerését segítették elő. Lássuk, hogyan zajlott mindez ebben az iskolában! 1 Az iparos tanulók iskolai szervezete. Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1884-ik évi rendeletéből. 2 A Szeged Városi Ipariskola Értesítője, 1884-85.
