Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
A honismeret oktatásénak syökerei a szegedi tanonciskolában 35 1895-ben Firbás Nándor lett a Szeged Szab. Kir. Város Iparostanonciskolája igazgatóhelyettese, majd igazgatója huszonkilenc éven át. Végig fontosnak tartotta a ta- noncok hazafias nevelését. „Mint a lefolyt tanév történetének egyik kiváló momentumát ki kell továbbá emelnem azt, hogy a tanulók önérzetének emelése, a hazafias érzés fejlesztése és biztosítása, lelki világuk szelíddé tétele céljából iskolai ünnepélyeket rendeztünk, melyeknek másrészt az is volt a céljuk, hogy iskolánkat a tőle még mindig idegenkedő körökkel megkedveltessük, s megmutassuk azt, hogy a vezetésünkre bízott ifjak nemcsak az egyes tanulmányokban tudnak szép előmenetelt felmutatni, hanem képesek vagyunk belőlük édes magyar hazánknak derék, megbízható honfiakat és művelt iparosokat nevelni."3 Már az 1895-96-os tanévben két ünnepélyt rendezett az iskola. Az elsőt március 15- én, a szabadságharc emléknapján. Március 15-ét az iskola tanulói ebben a tanévben ünnepelték először. Mivel az iskola 16 osztálya a város különböző pontjain lévő elemi iskolák épületeiben volt elhelyezve, minden városrészben külön-külön tartották meg az iskolai ünnepséget, egyszerre négy helyen. A belvárosban megtartott ünnepélyen jelen volt a királyi tanfelügyelő és a felügyelőbizottsági elnök is. Minden iskolaépületben lelkesen szavalták a tanulók a nekik kiosztott költeményeket s az iskola egy-egy tanára mondott beszédet. Fényes ünnepséget tartottak 1896 júniusában a millennium tiszteletére. Annak ellenére, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter a millenniumi iskolai ünnepélyeket az iparostanonc-iskolákban nem tette kötelezővé, a tantestület a diáksággal mégis ünnepelt. Az ünnepélyt jelenlétével a szegedi tankerületi királyi főigazgató és Szeged alpolgármestere is megtisztelte. A fiúiskola tanulóiból álló énekkart az iskola egyik tanárának harmóniumjátéka kísérte. Előadták a I Iimnuszt, a Honfidalt és a Szózatot. A felügyelő bizottság elnöke mondta el a megnyitó beszédet, majd Vass Mátyás, az intézet kiváló tanítója mondta el az ünnepi beszédet, szót ejtve a honfoglalásról s Magyarország ezeréves történetéről. Az ünnepséget az igazgató beszéde zárta. A jelenlévők meggyőződhettek arról, hogy „céltudatos vezetés mellett, az iparostanoncokkal is fényes sikereket lehet elérni".4 A különböző városrészekben elhelyezett osztályok szintén ugyanebben az időben ünnepeltek. Minden iskolaépületben más műsort adtak elő. A rókusiban a következőt: „Hymnus, éneklik az összes növendékek. Megnyitó beszéd. A magyar nemzet ezeréves története, előadja Magyar Imre tanító. Árpád Petőfi Sándortól. Ezer év Inczédy Lászlótól, szavalat. Magyarország, Pósa Lajostól, szavalat. Háromszínű a nemzeti lobogó, énekli az összes tanuló. Ki volt nagyobb? Tóth Kálmántól, szavalat. Álld meg helyedet! Versényi Györgytől, szavalat. A magyar zászló, Vaszary B- től, szavalat. Befejező beszéd. Szózat, éneklik az összes tanulók." Az 1896-97-es tanévben az iskola történetében másodszor ünnepelték meg március 15-ét, külön minden iskolaépületben. Az ünnepségen jelen volt az országos iparok3 Szeged Városi Iparos-tanulók Iskolája Értesítője, 1895-96. 4 Szeged Városi Iparos-tanulók Iskolája Értesítője, 1895-96.
